BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A piac igénye döntő lesz az oktatásban

A nemzetközi trendeknek is megfelel az új, több képző­hely integrációjával létrehozott, agrárfókuszú Szent István Egyetem oktatási rendszere – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Gyuricza Csaba, a janu­ár 1-jétől alapítványi fenntartásban tovább működő egyetem megbízott rektora.

Augusztus 1-jén egy más, de tudhatóan átmeneti időszak kezdődött az új Szent István Egyetem életében, amely a Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusának és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával jött létre. Hogyan jellemezné ezt az új egyetemet?

A kormány március 11-én döntött arról, hogy létrehoz egy nagy, integrált, agrárfókuszú egyetemet. Azért mondom, hogy agrárfókuszú, mert ez az intézmény nem csak az agrártudomány területén működik – ahogy egyébként a nagy agráregyetemek a világon máshol sem –, mert az agrárágazat eleve magában foglal gazdasági és műszaki diszciplínákat is. Ezeken kívül, ha szabad így mondanom, megörököltünk két másik tudományterületet, a pedagógiát és a művészeti képzést, amelyek Kaposváron működnek. Így egy öt tudományágat lefedő, agrárfókuszú, multidiszciplináris kutatóegyetemet kívánunk létrehozni.

Mennyiben illeszkedik ez a felállás a nemzetközi trendekhez?

Teljes mértékben. A képzéseinknek valamivel több, mint 50 százaléka folyik majd agrárterületen, és nagyjából ez a világtendencia is, vagyis a legnagyobb, agráregyetemként ismert intézmények is hozzávetőlegesen ilyen arányban folytatnak agrárképzést. A Szent István Egyetem ebben a formában Közép-Európában a legnagyobb mezőgazdasági területen működő egyetem lett 15 ezer hallgatóval, több mint kétezer oktatóval, kutatóval és a munkát támogató munkatárssal.

Január 1-jétől újabb változás következik, alapítványi fenntartásba kerül az egyetem. Mi az oka a kétlépcsős átalakításnak?

Most az Innovációs és Technológiai Minisztérium a fenntartó, de ez az egyetem is illeszkedik abba a folyamatba, amely a felsőoktatási modellváltás részeként egy új, alapítványi fenntartói formára állítja át az intézmények egy részét. Hat intézmény állt át erre augusztus 1-jén, ám az integrációk között van különbség, és a miénk bonyolultabb folyamat a többihez képest. Ezért döntöttünk úgy, egyetértésben a fenntartóval és a kormányzati szervekkel, hogy két lépcsőben végezzük el az integrációt: először összeáll az új intézmény, elkezdi a munkát még állami fenntartás alatt, és az év hátralévő öt hónapjában fejezzük be az integrációt. Január 1-jén áll fel az alapítvány és a hozzá kapcsolódó, fenntartói feladatokat ellátó kuratórium. Ehhez még egy országgyűlési döntésre is szükség lesz. Ráadásul ez egy új, magyar kísérlet: a teljes gyakorlati agrárkutató hálózat is az egyetem részévé válik, vagyis a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) tizenegy intézete is bekerül az integrációba. Így jön létre január 1-jétől ez a nagy, agrárfókuszú oktató- és felsőoktatási kutatóegyetem, amely nemcsak a felsőoktatásra, hanem a gyakorlati agrárkutatásra is fókuszálva egy kiterjedt intézményrendszeren belül fog működni.

A hátralévő hónapokban melyek lesznek az integráció legfontosabb lépései?

Egyrészt be kell illesztenünk az intézményrendszerbe a NAIK-ot is, másrészt pedig szervezetileg, a szabályzatokban is fel kell készülnünk az alapítványi átállásra. Alapvető változás, hogy januártól a munkatársak átkerülnek a közalkalmazottiból a munka törvénykönyve szerinti jogviszonyba. Ettől most nyilván sokan félnek, mint ahogyan minden változástól, de azt várjuk, hogy ez sokkal rugalmasabb működést tesz majd lehetővé az egyetem számára.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

Milyen változás lesz az egyetem felépítésében?

Szeretnénk az egész egyetemet átstrukturálni egy szakmai intézetek alapján felépülő intézménnyé, amely az erdészeten és az állatorvos-tudományon kívül minden, az agrártudományokhoz kapcsolódó területet magában foglal. Öt campusunk van, Budapesten, Gödöllőn, Kaposváron, Keszthelyen és Gyöngyösön, de ezek a szakmai intézetek nem a campusok szintjén szerveződnek, hanem közöttük, és egységes koncepció szerint szervezik az oktatási és a kutatási tevékenységüket. Egy konkrét példával: előfordulhat, hogy mondjuk az állattenyésztési tudomány területén lesz egy nagy szakmai intézet, amelynek nyilvánvalóan az egyik campuson lesz a központja, de a különböző egységei megmaradnak a többi helyen is. Ez nagyon fontos, mert nem arról van szó, hogy az integráció keretében olyan centralizációt hajtunk végre, amely megszünteti a vidéki bázisokat, hanem éppen ellenkezőleg. Az is előfordulhat, hogy ha kevés ember jelentkezik az állattenyésztés valamelyik szakterületére az egyik képzőhelyen, a nagy intézményrendszeren belül, akár online – ami már egy reális alternatíva – lehet megoldani a problémát.

Milyen tartalmi változás lesz a képzésben?

Az elmúlt tizenöt évben nagyon jelentős változások zajlottak az agráriumban, ám ezt a képzések sem tartalmukban, sem szerkezetükben nem követték le, vagy csak részben integrálták. Nem tükröződött az oktatásban, hogy technológiai forradalom zajlik a mezőgazdaságban. A mi feladatunk, hogy e téren is nagymértékű átalakítást hajtsunk végre, két szempont, a piac igénye és a nemzetközi trendek alapján. Ezekhez igazodva kezdjük el a képzések tartalmának az átalakítását, úgy, hogy az agrárképzések is vonzók legyenek a fiatalok számára. Ez óriási munka, már elkezdtük, de minden bizonnyal több évig is eltart majd. Csak nagyon alapos előkészítés után szabad átalakításokat végrehajtani, hiszen ez akár szakok megszüntetésével és új szakok létrehozásával is járhat. Egy olyan, hosszú távon is működőképes, fenntartható méretet és szerkezetet akarunk kialakítani, amely arányban van a hallgatói létszámmal is.

Az idén mit tapasztaltak a jelentkezéseknél?

Ha az elmúlt évek tendenciáját nézzük, akkor azt lehet látni, hogy csökken az agrár-felsőoktatásba jelentkezők száma, és ez a folyamat ebben az évben különösen markáns volt. Sajnos az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkezők száma. Jól látható, hogy az agrárképzések vonzereje az átlagosnál erőteljesebben csökkent. És ezt nem lehet az integráció körüli esetleges bizonytalanság számlájára írni, mivel egyrészt akkor kellett jelentkezni, amikor még szó sem volt az integrációról, másrészt azokat az egyetemeket és karokat is érinti a drasztikus csökkenés, amelyek kimaradtak belőle. Sajnos ez az agrárképzés problémája, és arra utal, hogy van mit javítani az agrárszakok népszerűségén. Az utóbbi szintén fontos feladatunk, és ebben a nagy, összehangolt egyetemi-kutatóintézeti hálózati működésben szeretnénk is felvállalni, ráirányítani az agrárszakmára a fiatalok és a szüleik figyelmét. Meggyőződésem, hogy ez a jókora intézményrendszer alkalmas arra, hogy nagy erővel tudjon megjelenni a hivatás kiválasztását elősegítő folyamatokban, és sikeres PR-munkát végezzen. Szeretnénk a diákok figyelmét újra az agráriumra terelni, hiszen egy időtálló, biztos megélhetést, tisztességes egzisztenciát kínáló ágazatról van szó, amely rohamléptekben fejlődik. Biztosan állítható, hogy hazánkban is egyre nagyobb lesz az igény a jól képzett agrárszakemberekre, és ugyanez világszinten is elmondható. A SZIE tehát egy rendkívül jó választás a továbbtanulásra.

Sokszor emlegetik, hogy a gyakorlati képzésben nagy az elmaradás az agráregyetemeken, ez is érv volt az integráció mellett. Ez az új modellben hogyan valósul meg?

Ezen a területen is szeretnénk összehangolt, a 21. századi technológiákat, korszerű eljárásokat bemutató gyakorlati tangazdasági rendszert fölépíteni az intézmények mögé. Az alap megvan, hiszen mindent összevetve, a NAIK-kal együtt csaknem 12 ezer hektár földterület áll a rendelkezésünkre. Ebben nemcsak szántóterületek vannak, hanem erdő, halastó és gyakorlatilag minden, ami a tangazdasági rendszerben előfordul. A következő hónapokban még dolgozunk a részleteken, az a lényeg, hogy ebben is egységes rendszert szeretnénk felépíteni. Egy része tangazdaságként működik majd, és termelési funkciója is lesz, ám a cél az, hogy valamilyen módon kapcsolódjon a korszerű gyakorlati képzéshez, amelyet a hallgatók és az oktatás szolgálatába tudunk majd állítani.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek