A széles társadalmi középosztály segíti elsősorban a gazdasági növekedést, és kedvező a fogyasztás szempontjából – nyilatkozta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésének keretes írása kapcsán, amelyben a jegybank a társadalmi egyenlőtlenségek kérdésével foglalkozott. Az MNB szakemberei arra a megállapításra jutottak, hogy ugyan a piacgazdaság elengedhetetlen velejárója a társadalmi egyenlőtlenség, azonban ennek túlzott szintje fékezi a bruttó hazai termék (GDP) növekedését és a gazdasági felzárkózást. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rávilágított: egy gazdaság felzárkózási szakaszában jellemzően nem elkerülhető az egyenlőtlenségek növekedése, azonban ennek mértékét a gazdaságpolitika mérsékelheti. A jövedelmek egyenlőtlen eloszlása visszafogja a megtakarításokat, a fogyasztást, és egy gazdasági válság esetén – ahogy ezt idén is láthattuk – a szegényebb rétegek kerülnek bajba leginkább. A szakértő rámutatott, hogy egy homogénebb társadalmat könnyebb gazdaságpolitikai eszközökkel segíteni olyan válságokban, mint amilyet például a koronavírus-járvány kiváltott. A középréteg erősítése gazdaságpolitikai célként jelenik meg, ez ugyanis felzárkózási lehetőség a szegényebb rétegeknek – magyarázta Virovácz Péter. Az egyenlőtlen társadalmakban jellemzően gondot okoz, hogy nincs kitörési lehetőség a lecsúszott rétegek számára. Az ING Bank szakembere aláhúzta: az alsó jövedelmi tizedbe tartozók jövedelmük tetemes részét fordítják fogyasztásra, amikor a bevételük emelkedik, azt jellemzően szintén ilyen célra fordítják, pörgetve a gazdaságot. A K&H Bank elemzője arra is kitért, hogy a gazdagok megtakarításai az adóoptimalizálás miatt sokszor külföldre, adóparadicsomokba vándorolnak, ami kifejezetten kedvezőtlen a gazdaság számára. A belföldi megtakarítások ugyan pörgethetik a gazdaságot, összességében azonban a széles középréteg jobban támogathatja a növekedést.
Virovácz Péter szintén a kiugró megtakarítási hajlandóság egy hátulütőjére hívta fel a figyelmet: mivel a luxuscikkek zöme importtermék, ezért rontják a külső egyenleget, és mérséklik a belföldön gyártott termékek iránti keresletet. A globálisan a jövedelmi és a vagyoneloszlás mérésére használt Gini-együttható a 2018-as 28,7 pontról 28 pontra csökkent 2019-re, ami az egyenlőtlenségek mérséklődését jelzi – derült ki az Eurostat adataiból. A Gini indexet többféleképpen számolják az egyes nemzetközi szervezetek, ráadásul a forrásként használt statisztikák sem feltétlenül egységesek, így elsősorban a trendeket érdemes megfigyelni. Németh Dávid a Gini index buktatójára is rávilágított, mivel a széles szegény réteg és a széles középréteg egyaránt alacsony indexhez vezethet.
