Felzárkózhat a gazdaság a világjárvány után
Járdi Roland | A következő évek gazdasági bővülését meghatározza, hogyan jutunk túl a mostani válsághelyzeten, mennyire lesz gyors a kilábalás – mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági elemzője. A szakember véleménye szerint a gazdasági felzárkózás egyik sarokköve, hogy Magyarország képes-e növelni a gazdaságban a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek arányát. Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök többször jelezte, hogy a sikeres felzárkózáshoz évi 4 százalékos GDP-növekedést és az Európai Unió régi tagállamaival szemben legalább 2 százalékpontos növekedési előnyt kell kitermelnie a hazai gazdaságnak. A kormányfő 2018 novemberében fogalmazta meg azt a kormányzati célkitűzést, hogy Magyarország 2030-ra tartozzon Európa öt legélhetőbb és legversenyképesebb országa közé.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) számszerűsítése szerint az évtized végére Magyarország az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében az Európai Unió átlagának 85 százalékos fejlettségi szintjéig emelkedhetne a legutóbbi, 2018-ban mért 71 százalékról. Mindez egyúttal azt eredményezné, hogy az elmúlt ötven év leghosszabb konjunktúrájával a magyar gazdaság megközelíthetné a régióban a szlovén és a cseh életszínvonalat, a régi tagállamok közül pedig a spanyol gazdaságot. Ugyanakkor Regős Gábor jelezte: nem elhanyagolható, hogy az utolérni kívánt országok fejlődése milyen ütemű. A Századvég elemzője emlékeztetett, hogy az elmúlt években sikerült dinamikus, 4-5 százalékos növekedést elérni, azonban a hosszú távú fenntarthatóság érdekében szükség lesz a képzett humán tőke megteremtése mellett a hazai tulajdonú vállalatok arányának bővítésére. Az idén nyáron megjelent Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok című tanulmánykötet is a gazdasági modernizáció kérdéskörét taglalja. A kötet szerkesztője, Parragh Bianka, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának tagja arra figyelmeztetett, hogy a jövőben túl kell lépni az olcsó munkaerőre épülő tőkevonzási modellen, és a befektetőket meg kell győzni, hogy azokat a fejlett technológiákat hozzák az országba, amelyek magasabb képzettséget igénylő, magasabb hozzáadott értékkel rendelkező munkaköröket teremtenek. Az MNB által képviselt koncepció nem véletlen, hiszen félő, hogy Magyarország termelékenység- és hatékonyságjavulás nélkül könnyen a közepes jövedelmi csapdába kerül, és elveszíti relatív versenyelőnyét. Ezért elengedhetetlen a jövőben a munkaerő és a hazai vállalatok fejlesztése.
