Rég nem látott mértékű lehetett a visszaesés

A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint az idei második negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 10,5 százalékkal maradhatott el a tavalyitól, az előző negyedévhez képest szezonálisan és naptárhatással igazítottan 11,6 százalékkal zsugorodhatott a gazdaság. Idén 4,3 százalékkal maradhat el a GDP a 2019-estől – hasonló mértékű gazdasági krízisre a 2008–2009-es válság óta nem volt példa –, jövőre 4,5 százalékos felpattanás várható. A szakértők többsége aránylag gyors talpra állásra számít, már 2021-ben elérhetjük a 2019 végi gazdasági teljesítményt, sőt sokan már a jövő év elején erre számítanak. Ám van, aki szerint csak 2023-ra éri el a GDP a tavaly év végi szintet. Az elemzői előrejelzések nem számolnak második járványhullámmal. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter 3 százalékos visszaesésről beszélt nemrég, Varga Mihály pénzügyminiszter azonban korábban már jelezte, hogy inkább 5 százalék körül alakulhat a GDP csökkenése. A Központi Statisztikai Hivatal holnap teszi közzé az első becslését.

Ha ősszel ismét nagyobb járványügyi korlátozások lesznek, a GDP 3,7 százalék helyett 7,4 százalékkal eshet vissza 2020-ban, a jövő évi felpattanás pedig 3,9 százalék helyett mindössze 1,8 százalék lehet Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese szerint. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője aláhúzta: a technikai recesszió biztosra vehető, vagyis egymást követő két negyedévben csökkenhet a GDP. A felpattanást fűti az elmaradt fogyasztás pótlása és a gazdaságpolitikai intézkedések. Az ING Bank elemzője hozzáfűzte: mindezek kifutásával az év vége felé és a jövő év elejére fogjuk pontosan látni a válság okozta sebek mélységét.

A vártnál jóval kisebb munkanélküliségnek tudható be, hogy a fogyasztás lendületes maradt, és a prognózishoz képest kedvezőbben alakult – jelezte Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az építőipar májusi megingása azonban a beruházások mérséklődését jelzi. A Takarékbank szakembere rámutatott: a legnagyobb mértékben a külkereskedelem ronthatta a bruttó hazai terméket, több mint 1,1 milliárd euróval csökkent az árutöbblet, a szolgáltatások egyenlegét pedig a szállítmányozás, valamint a nulla közelébe eső idegenforgalom húzta le. A járvány második hulláma késleltetheti a kilábalást, de a tavaszihoz hasonló szintű lezárás nem valószínű. Suppan Gergely szerint nem lenne meglepő, ha az eurózóna növekedését 5 százalékponttal meghaladnánk, vagyis év végére a visszaesés ellenére Portugália szintjére juthat a magyar gazdaság. Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzati fogyasztáson kívül minden ágazatban visszaesés tapasztalható a második negyedévben. A harmadik negyedéves GDP-adatokból lehet majd következtetni arra, hogy milyen gyors lesz a kilábalás. Kuti Ákos szerint a szolgáltató szektor 5,8 százalékponttal ronthatta a GDP-adatot, ezen belül a legnagyobb szerep a logisztikának (1,5 százalékpont), a turizmusnak (1 százalékpont) és az ingatlanszektornak (2,7 százalékpont) juthatott. Az ipar zsugorodása is jókora, 5,7 százalékpont lehetett, a mezőgazdaság 0,2 százalékponttal, az építőipar pedig 0,6 százalékponttal mérsékelte a GDP-t – magyarázta a szakértő.