BUX 39,240.53
-1.65%
BUMIX 3,711.97
-1.12%
CETOP20 1,829.32
-2.80%
OTP 8,422
-0.78%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.75%
-1.73%
-1.49%
ZWACK 18,550
+1.09%
0.00%
ANY 1,570
-0.95%
RABA 1,095
+0.92%
0.00%
+0.63%
-3.12%
-0.94%
OPUS 165.8
-2.01%
+5.42%
-3.90%
0.00%
-3.19%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,918
-1.75%
-1.27%
ALTEO 2,370
-0.84%
+11.76%
-1.22%
EHEP 1,130
-5.83%
-0.83%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-0.77%
0.00%
0.00%
-0.36%
+0.81%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
-0.27%
-3.12%
NAP 1,238
+1.48%
0.00%
-15.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A világ második legszennyezőbb iparága

A világ második legszennyezőbb iparága a divatipar, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának 4 százalékáért felelős. Az iparág 2030-as fenntarthatósági céljainak 90 százaléka elérhető lenne csupán 50 dolláros tonnánkénti pluszköltséggel – derül ki a McKinsey és a Global Fashion Agenda közös tanulmányából.

A divatipar tavaly globális szinten 1,78 ezermilliárd dollár bevételt generált. A járványhelyzet az ágazatot nehéz helyzetbe hozta: zavar keletkezett az ellátási láncokban, és világszerte bezártak kiskereskedelmi üzletek. Időközben a fogyasztók fenntarthatósággal szembeni hozzáállása is megváltozott, hiszen kétharmaduk már elvárja, hogy a vállalatok tegyenek a globális felmelegedés ütemének mérsékléséért. A McKinsey és a Global Fashion Agenda közös tanulmányából kiderül, hogy az iparág cégvezetőinek fele fontosnak tartja a fenntarthatósági törekvések bevezetését.

A divatipar 2018-ban körülbelül 2,1 milliárd tonna üvegházhatású gáz kibocsátásáért volt felelős, ami a globális összkibocsátás 4 százalékának felel meg, és megegyezik Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság összesített éves szennyezőanyag-kibocsátásával.

Az iparág szennyezésének több mint 70 százaléka a termékek előállítása során keletkezik:

a nyersanyagok gyártásához, előkészítéséhez és feldolgozásához köthető. A káros anyagok kevesebb mint 30 százaléka keletkezik a csomagolás, a szállítás, a kiskereskedelmi folyamatok és a felhasználás során.

A népességnövekedés és a fogyasztói szokások változása miatt a mostani ütemben az iparág üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2030-ra előreláthatólag éves szinten 2,7 milliárd tonnára emelkedik, ha az eddig elért fenntarthatósági akciókon kívül nem történik semmi.

Ha ebben az ütemben folytatódnak a dekarbonizációs törekvések, ez az érték mindössze 2,1 milliárd tonnára csökkenthető éves szinten.

Ez a szint majdnem a duplája a párizsi klímaegyezményben foglalt célok eléréséhez szükséges 1,1 milliárd tonnás éves kibocsátásnak. A vállalatoknak három területen szükséges változtatniuk: a legégetőbb a gyártás során keletkező üvegházhatású gázok mérséklése, míg a márkákkal kapcsolatos operatív tevékenységek és a fogyasztói magatartás megreformálása másodlagos fontosságú.

Fotó: Shutterstock

A gyártással kapcsolatos kibo­csá­tás csökkentése elérhető az anyag­termelés és a feldolgozás de­kar­bonizációjával, a termelési hulladék minimalizálásával és az értékláncban a megújuló energiaforrásokra való áttéréssel. Ez az évtized végére összesen egymilliárd tonnás kibocsátáscsökkentést eredményezhet. A márkák operatív működésének megreformálásával, vagyis a termékek anyagösszetételének javításával, a fenntarthatóbb közlekedési modellre való áttéréssel, a csomagolóanyagok újrahasznosításával és a túltermelés csökkentésével

2030-ra 308 millió tonnával csökkenthető a cégek szén-dioxid-kibocsátása. A fenntartható fogyasztói magatartás – a ruházati cikkek kölcsönzése, újraértékesítése, javítása – 2030-ra 347 millió tonna kibocsátáscsökkentést eredményezhet.

A fent említett változtatásokkal elérhető az üvegházhatásúgáz-ki­bo­csá­tás 1,7 milliárd tonnás csökkené­se 2030-ig a tanulmány szerint. Jó hír a vállalatoknak, hogy a környezetvédelmi ráfordítások 55 százaléka iparági szinten megtérül, sőt még megtakarítást is eredményez.

Például több mint 600 dolláros költségmegtakarítás érhető el, ha a társaságok a mostaninál is nagyobb részben támaszkodnak a környezetkímélőbb szállításra.

Jelenleg az áruk 83 százalékát tengeri, 17 százalékát pedig légi úton szállítják, ezt az arányt a tanulmány szerint 90-10-re kellene változtatni. Tény, hogy nem mindegyik környezetvédelmi ráfordítás térül meg, a kibocsátáscsökkentés 89 százaléka azonban kevesebb mint 50 dolláros tonnánkénti költségráfordítással elérhető, ami igen szerény összegnek számít más iparágakkal összehasonlítva.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek