Az infláció miatt szigorított a jegybank
A tegnapi tenderen 15 bázisponttal, 0,75 százalékra emelte az egyhetes betéti kamatlábat a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mivel az alapkamat mögött álló három hónapos betéti eszközben elhelyezhető összeget két éve nullára csökkentette a jegybank, a tavaszi bevezetése óta az egyhetes betéti kamat vette át az irányadó eszköz szerepét, így kamatemelésként, monetáris szigorításként értelmezhető az MNB lépése. A Reuters kérdésére a jegybank közölte, hogy az inflációs kockázatok fokozódását előzi meg a kamatemeléssel. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyasztói árindex augusztusban 3,9 százalékra, a maginfláció pedig 4,7 százalékra emelkedett, ezzel az előbbi megközelítette, az utóbbi jelentősen átlépte a jegybanki célsáv tetejét. Az inflációs kockázatokat fokozta, hogy az elmúlt hetekben a nyáron megszokott szinthez képest gyengült a forint árfolyama, ami további árnyomáshoz vezethet. A szakértők – és a jegybank – arra számítanak, hogy szeptemberben tovább nőhetnek az inflációs mutatók, majd a bázishatás következtében az év végére jelentősen mérséklődik az árnyomás. Balatoni András, az MNB igazgatója arra figyelmeztetett, hogy egyedi esetekben jelentősen emelkedtek az árak, a belföldi turizmus például 12-15 százalékkal volt drágább a nyáron, mint egy évvel ezelőtt, középtávon viszont dezinflációs hatások érvényesülhetnek a visszafogott külső és belső kereslet következtében. Virág Barnabás jegybankalelnök keddi kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy az MNB az egyhetes betétekkel avatkozhat be, ha indokoltnak látja.
A középtávon életképes, versenyképes ágazatokat érdemes támogatni, amelyek számára a koronavírus-válság csak átmeneti krízis, a turizmus is ilyen – mondta a Világgazdaságnak Baksay Gergely, az MNB igazgatója. Szerinte a válság akár tartósan is megváltoztathatja a fogyasztói szokásokat – az idegenforgalmon belül például a belföldi turizmus erősödhet. Balatoni András elmondta: a gazdaság három motorja – az autóipar, a turizmus és a beruházások – egyaránt súlyosan érintett volt a pandémiás válságban. Az autóipar kereslete jelentősen csökkent, ami azért probléma, mert az ágazat a bruttó hazai termék (GDP) 20 százalékát, míg a turizmus a 6-7 százalékát adja. Az MNB igazgatója hozzátette: az 5 százalékos növekedést jelentősen támogatta a rendkívül magas beruházási ráta, a fejlesztések üteme azonban csökkent.
A korábban V alakúnak remélt kilábalás inkább madárszárny vagy pipa alakú lehet, mivel a nagyfrekvenciás adatok szerint megállt a talpra állás – magyarázta az MNB igazgatója. A vírus második hulláma négy dolgot hozhat: a külpiacok lassabban állnak helyre, az így elhúzódó hatás miatt a vállalatok további 110-150 ezer embert bocsáthatnak el, a háztartások megtakarítása 10 százalék fölé emelkedhet, illetve a vállalatok elhalasztják a beruházásaikat. Balatoni András aláhúzta: a GDP-előrejelzésben a második járványhullám miatt kellett a korábbi 0,3–2 százalékos gazdasági növekedést 5,1–6,8 százalékos zsugorodásra rontani. Az inflációs jelentésben a fiskális várakozásokat is módosította az MNB, a deficit 7–7,5 százalékra növekedését és az adósságráta 76 százalékra emelkedését prognosztizálja.
Az MNB
0,75
százalékra emelte az egyhetes betéti kamatláb mértékét
