Az elmúlt hónapokra jellemző, erős bázishatás enyhül – különösen a hústermékekben várható erőteljes letörés –, ami mérsékelheti az inflációt. A szakértő hozzátette:
idén 3,5 százalék, jövőre pedig 3,8 százalék lehet a pénzromlás, vagyis a jegybanki célsávon belül alakul.
A monetáris tanács jövő hét kedden tartja kamatdöntő ülését, a friss kamatszinteket délután kettőkor, az indoklást egy órával később ismerhetjük meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tisztségviselői név nélkül úgy nyilatkoztak két hete a Reutersnek, hogy nincs tere a további kamatcsökkentésnek, ugyanakkor a mennyiségi lazítás (eszközvásárlások) folyamatosan zajlanak.
Tardos Gergely, az OTP elemzési központjának vezetője meglepetésként értékelné, ha a keddi kamatdöntő ülésen változtatna a kamatkondíciókon az MNB.
Az igazán érdekes a júliusban jócskán erősödő árnyomásra adott reakció volt. A szakember szerint az infláció még egy hónapig erősödhet, azonban ezután csökkenő pályára állhat.
Az OTP elemzője rámutatott:
az új swapeszköz bevezetése jó lépés volt, ugyanis a rendszeres negyedéves forintgyengülést okozó piaci anomáliát kezeli vele a jegybank.
A jövő heti kamatdöntés valódi izgalmát az adja, hogyan frissíti makropályáját az MNB – hívta fel a figyelmet Tardos Gergely.
A jegybank bruttó hazai termékre (GDP) vonatkozó előrejelzése ugyanis a koronavírus-válság kezdete óta rendszeresen sokkal kedvezőbb képet vetít előre a piaci prognózisokhoz képest, sőt, a Pénzügyminisztérium kincstári optimizmusa által átitatott várakozásoknál is.
A nyár közepén lapunk összesítésben számolt be arról, hogy míg a nemzetközi és hazai intézetek, pénzintézeti elemzők és a kormány is gazdasági visszaesést vár 2020-ban, addig az MNB június végén frissült prognózisa egyenesen gazdasági növekedést mutat – igaz, a korábbi évekhez képest gyengébb dinamikával.
Jegybanki szakértők szeptember elején jelezték:
a frissített előrejelzésben 5-7 százalékos GDP-csökkenéssel számolhatnak, a tényleges makropályát a kamatdöntést követően ismerhetjük meg.
A gazdaságélénkítő programok bővítése várható, azonban nem biztos, hogy már szeptemberben lép a jegybank – magyarázta Czelleng Ádám.
A hitelmoratórium év végi kifutását enyhítheti az MNB a Növekedési hitelprogram (NHP) feltételeinek módosításával, de mivel december 31-ig még tart a fizetés alóli halasztás, ezért nem sürgető a kondíciókon változtatni. A GKI elemzője szerint az NHP keretösszegének emelése is szóba jöhet, elsősorban a beruházások felpörgetésének céljából.
Egyelőre azonban mérsékelt kereslet mutatkozik mind a kormányzati hitelekre, mind az NHP-ra, az eddig felkínált keretet sem merítették ki a vállalkozások. A jegybanki szakértők korábban felhívták a figyelmet: a hitelprogramok kereslete lassan épül fel, és a bankok is óvatosabban helyeznek ki kölcsönöket, mint a válság előtt.
