Látványosan drágul az élelem világszerte

A kínai statisztikai hivatal adatai szerint a fogyasztói árak a várakozásoknak megfelelően 2,4 százalékkal nőttek augusztusban az előző év azonos időszakához képest. Noha a drágulás folytatódott, üteme enyhén csökkent a júliusban mért 2,7 százalékhoz képest.

Az év első nyolc hónapjában 3,5 százalékkal emelkedtek az árak 2019 azonos időszakához képest,

ez megegyezik a kínai kormányzat által egész évre kitűzött 3,5 százalékos fogyasztói áremelkedési várakozással. Augusztusban az áremelkedésnek a kevésbé tehetős társadalmi rétegek szempontjából legfontosabb összetevője, az élelmiszerárak növekedése volt ismét a legnagyobb mértékű, 11,2 százalékos. Ez az árnövekedés óriási, holott lassulást jelez júliushoz képest. Az élelmiszerek árát elsősorban az ország sertésállományát megtizedelő járvány, az afrikai sertéspestis miatt megemelkedett disznóhúsárak húzzák felfelé. A sertéshús fogyasztói ára a múlt hónapban a korábbiaknál mérsékeltebb ütemben, 52,6 százalékkal nőtt éves bázison, szemben a júliusban regisztrált 85,7 százalékkal.

Az országban tapasztalt, helyenként szélsőségesen forró és esős időjárás is növelte az élelmiszerárakat, a zöldségfélék ára 6,4 százalékkal emelkedett júliushoz képest. A tojás ára ugyanebben az időszakban 11,3 százalékkal nőtt az alacsony készletszintet meghaladó szezonális kereslet miatt.

Miközben a fejlett gazdaságokban egyelőre éppen az alacsony az egyik kihívás, a harmadik világban a magasabb infláció, különösen az elszálló élelmiszerárak okozzák a problémát. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) beszámolója szerint az élelmiszerek árai augusztusban a harmadik egymást követő hónapban emelkednek globálisan. A FAO élelmiszerár-indexe a leggyakrabban forgalmazott termékek nemzetközi árait követi nyomon. A FAO szerint a kevésbé fejlett régiókban az élelmiszerárak emelkedését a határozott kereslet és a gyengébb dollár okozza. A Világbank elemzése ezzel szemben abban látja az élelmiszerárak felfutásának okát, hogy

a koronavírus-válság kibontakozásával sok helyen megszakadtak az ellátási láncok, az élelmiszerek termelését befolyásoló egyéb gazdasági problémák jelentkeztek, helyenként pedig a kifizetések is akadoztak. Ez a helyzet számos országban feszültségeket idézett elő, és veszélybe sodorta az élelmiszer-biztonságot.

Az Olam International vállalat agráripari felmérése szerint az általuk Afrikában és Indonéziában megkérdezett 2400, kakaót, kávét, szezámot, gyapotot és más növényeket termesztő gazda több mint fele hiányt szenvedett az alapvető élelmiszerekből, és a táplálkozásán is módosítani kényszerült. Ennek okaként elsősorban a kijárási korlátozásokat és az élelmiszerár-emelkedést jelölték meg. A megkérdezettek 70 százaléka jelezte, hogy kevesebb élelmiszert tud venni, mivel az előző négy hónapban a szokásosnál alacsonyabb volt a jövedelme. A Világbank szerint, ha a gazdák saját magukat sem tudják megfelelően ellátni, az élelmiszer-vásárlást tehetik az első helyre a jövőbeni magvetés rovására, élelmiszerhiányt okozva a későbbiekben. A mezőgazdasági ráfordítások visszaesése, a munkaerőhiány vagy a műtrágyák és a vetőmagok piacainak zavarai visszavethetik a következő szezon termését, és akár súlyos élelmiszer-ellátási problémákhoz vezethetnek.