Karácsonyi remények az édességgyártóknál

A járványhelyzet erősen sújtotta az élelmiszeripart, mégpedig elsősorban a vendéglátóipart, a szállodákat, éttermeket és kávéházakat magába foglaló HoReCa-szektor kiesésén, valamint a forgalom mintegy 40 százalékát adó export jelentős csökkenésen keresztül – mondta előadásában Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium (AM) Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztályának vezetője. A hazai élelmiszeripar több mint 4500 szereplőjének zöme mikrovállalkozás, a területen mintegy hetven nagyvállalat és háromszáz középvállalat tevékenykedik. Bár nyereségességük folyamatosan javul, az ágazatra továbbra sem jellemző a modernizációhoz és automatizáláshoz szükséges, fejlett, digitális technológiák kiterjedt alkalmazása. Ezért ezek a vállalkozások nehezebben alkalmazkodnak a gyorsan változó piaci körülményekhez. Az AM a gazdaságvédelmi akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti élelmiszer-gaz­dasági válságkezelő programból az élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozásokat mintegy nyolcmilliárd forinttal segítette, az igénylők egyszerűsített ügyintézés mellett, gyorsan elérhették a támogatást.

Érezhetően változnak a fogyasztói igények is az édesipari piacon, és a Covid–19 ezt a folyamatot is felgyorsította – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) elnöke. A magyar lakosság érdeklődése egyre inkább az egészséges termékek felé fordul, de ez főként egy trendet, semmint konkrét kategóriákat jelent. A funkcionális édességek (például: proteines, emelt vitamin- vagy ásványianyag-tartalmú termékek, energiaszeletek) éppúgy ide sorolhatók, mint a különféle mentes (a laktóz-, a cukor- vagy a gluténmentes) termékek, ilyeneket napjainkban már nem csupán azok fogyasztanak, akik valóban érzékenyek valamely összetevőre, hanem mások is. Ezeken kívül a light, azaz csökkentett energiatartalmú áruk széles kategóriája is ide sorolható.

A járványhelyzet, a jelekből ítélve, még inkább a funkcionális élelmiszerekre irányította a fogyasztók figyelmét, akik a távmunka, az otthoni iroda körülményei között olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel időigényes főzés vagy ételrendelés nélkül is biztosíthatják a megfelelő tápanyagbevitelt. A gyártók mindenesetre a nehéz húsvéti időszak után optimistábbak, és jobbak a kilátásaik a karácsonyi időszak előtt.

A müzligyártóknak erre meg is van minden okuk, hiszen a járványhelyzetben sem csökkent az értékesítésük. Ez a termékkategória mutatta egyébként – a kekszekkel együtt – az utóbbi két évtized leggyorsabb növekedését.

„A Cerbona márkanév 1988-ban jelent meg a hazai piacon, cégünk a rá következő évben indította a müzli és a müzliszeletek gyártását, ami akkor új termékkategóriá­nak számított Magyarországon” – mondta Török Tamás, a Cerbona Élelmiszergyártó Kft. külkereskedelmi igazgatója. Azóta is egyre újabb termékekkel reagálnak a fogyasztók igényeire, ami a Cerbonát a müzli, a müzliszelet, a zabpehely és a puffasztott szeletek kategóriájában is piacvezető márkává tette.

Svájci hatás

Bár a gabonafélék termesztésének története évezredekre nyúlik vissza, a müzli sztorija – ezen a néven – csupán a 20. század első felében kezdődött – mondta Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettese. A müzli gabonapehelyből és szárított gyümölcs morzsalékából álló, zömmel tejjel fogyasztható táplálék. A svájci német nyelv szava, a Mus, azaz pép, püré, kása kicsinyített formája nyomán alakult ki müzli szavunk, amely egyébként a német Gemüse (azaz a zöldfélék, főzeléknövények) szónak egyik fő alkotóeleme. A Müsli (muesli) szó ennek svájci dialektusából keletkezett és terjedt el a világon.

Az édességiparban dolgozó

4500

szereplő zöme mikrovállalkozás