Emelkedik a forgalom, romlik az egyenleg

Az év első felében 4,812 milliárd eurót tett ki a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja, az import pedig 3,195 milliárdot. Az agrár-külkereskedelem aktívuma így 1617 millió euró volt a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet összefoglalója szerint, 24,6 millió euróval kevesebb, mint egy évvel korábban. A kereskedelem értéke ugyanakkor mindkét irányban nőtt: az exporté 2,2, az importé pedig 4,2 százalékkal.

„Agrár-külkereskedelmünk évről évre jobban teljesítő gépezetébe csak az idei, minden szempontból különleges év miatt került porszem, ám az aktívumcsökkenés mögött továbbra is növekvő forgalom áll” – hívta fel a figyelmet Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. A központ előrejelzése szerint az agrár-külkereskedelem az év második felében ledolgozza az első fél év egyenlegromlását, de kimagasló, a tavalyinál sokkal erőteljesebb növekedést is elérhet. Fórián Zoltán szerint könnyen azonosíthatók az első fél év egyenlegromlásának okai: a pandémiával összefüggő szállítási nehézségek, az állatjárványok – elsősorban a madárinfluenza – miatti szállítási tilalmak, valamint a gyengülő forint következtében csökkenő export- és emelkedő importárindex.

Kiemelkedően jól pörgött, mennyiségben 42,2 százalékkal, értékben 21 százalékkal bővült a gabonaexport. A 2,9 millió tonnás kukoricakivitel 53 százalékos, az 1,5 millió tonnás búzaexport 17 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbihoz képest. Legjobban azonban – 150 százalékkal – az árpa kivitele nőtt. A hazai olajos magvak 14 százalékkal kisebb értékben keltek el a külpiacokon, mint az előző év azonos időszakában, főként azért, mert a kivitelben meghatározó repce és napraforgó exportált mennyisége is 23, illetve 44 százalékkal esett.

Az élő sertés exportja negyedével csökkent az első fél évben, a behozatal pedig csaknem 40 százalékkal nőtt. Így már több mint kétszer annyi sertés érkezik az országba vágásra, mint amennyit ugyanilyen céllal kiviszünk

– mondta Fórián Zoltán. Szerinte ez nyomatékos utalás a sertéságazat helyzetére, a csökkenő állományra. Fel is erősödött a szektorban a koncentráció, amit a most induló pályázati lehetőség tovább erősíthet.

A már hosszú ideje szárnyaló magyar baromfiexport megtorpanásához egy eddig soha nem látott együttállás vezethetett: a koronavírus és a baromfiinfluenza együttes hatása – mondta az agrárszakértő. A pozitív egyenleg így sem került veszélybe, de a Lengyelországból meglódult behozatal az első fél évben elérte a 15 ezer tonnát. Összességében is a növekvő importról és a csökkenő exportról szólt az év első fele. A második fél évben lassan, de helyreáll a régi rend, hiszen visszanyertük madárinfluenza-mentes státuszunkat. Fórián Zoltán szerint most jól jön, hogy exportunk több mint 90 százalékban az EU-n belül talál vevőre, hiszen a korlátozást bevezető országok csak lassan oldják fel a tilalmaikat.

Tovább nőtt a nyerstej-kivitel, főleg Romániába, érdekes módon annak ellenére, hogy az exportárak elmaradtak a hazaiaktól. Főleg Szlovákiából és Csehországból érkezik továbbra is a tej, bár egyre kevésbé érezhető ennek a belpiaci szerepe. „Az utóbbi évek egyik legnagyobb sikere, hogy kiszorultak a külföldi dobozos tejek a piacunkról. Jó lenne a sajtnál is hasonlót elérni, de ettől még nagyon messze vagyunk, hiszen a sajtimport tovább nőtt az első fél évben” – mondta Fórián Zoltán. A burgonya külkereskedelmi egyenlege tovább romlott. A hazai termés az első fél évben egyébként is alig érzékelhető a piacon, egészen az újkrumplik megjelenéséig. Nőtt a gyümölcsimport: banánból például ötödével többet hoztunk be, mint egy éve. Várhatóan tovább folytatódik a növekedés a hazai gyümölcstermés idei bezuhanása miatt, és mert ennek következtében az árak sosem látott magasságokba szöktek.