Javult a hangulat az agrárpiacokon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz idei második negyedévi 27,5-es pontértékről 30,5-re emelkedett a Takarék AgrárTrend Index – közölte a Takarékbank. A javulás oka az elemzők szerint az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom jelentős mértékű bővülésének, valamint a vendéglátóhelyek újranyitásának a jótékony hatása. A bank által közzétett összefoglalóból kiderül, hogy az előző negyedéves eredményekhez képest a vizsgált termékpályák mindegyikén javultak a kilátások, kivéve a sertéságazatot. Az utóbbi magyarázata, hogy szeptemberben Németországban afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak, ezért átmenetileg megszűnt a németek kínai exportlehetősége, ami pedig alapjaiban rajzolhatja át az európai sertéspiacot. Az összesítés a Takarékbank agrárügyfeleinek szeptember végi megkérdezésével készült. A válaszokból kiderül, hogy a gyengülő forintárfolyam – azoknak az input anyagoknak az esetében, amelyek jellemzően importból szerezhetők be – 5-10 százalékos drágulást okozott, viszont az exporttermékeknél ugyanez az árfolyamhatás magasabb bevételt eredményez, összességében tehát valamelyest javítja a vizsgált termékpályák jövedelmezőségét.
Abszolút értékben a leginkább pesszimisták továbbra is a baromfi-termékpálya szereplői, de itt jelentős javulás látszik az év előző negyedévéhez képest. A szőlő-bor termékpályán tapasztalt korábbi bizonytalanságot, a belföldi turizmus harmadik negyedévi felpörgése jelentősen javította. A bank elemzői szerint ebben az ágazatban volt szükség a leggyorsabb alkalmazkodásra: számos szereplő nyitott, akár közvetlenül is a kiskereskedelem irányába, és sok borászat indított közvetlen online értékesítési csatornát. A szántóföldi növények termesztőinek a tavaszi aszály a vártnál kisebb mértékű terméskiesést okozott, és 4-5 pontos emelkedést hozott az elmúlt negyedév. A tejágazatban kielégítő átvételi árakat látunk a nyers tej esetében, a megnövekedett hazai feldolgozókapacitások pedig olyan értelemben hatottak pozitívan az ágazatra, hogy az esetlegesen szűkülő exportlehetőségeket a termelők fel tudták váltani hazai kapcsolatokkal. A tavaszi fagykárok a gyümölcsösökben jelentős terméskiesést okoztak, ezt az átlagosnál magasabb felvásárlási ár csak részben tudta kompenzálni a bevételi oldalon.
A zöldségtermesztők több esetben átalakult kereskedelmi csatornákról számoltak be, az élelmiszer-kiskereskedelmi szereplők pedig a gyenge forintárfolyam miatt az importáru csökkenő mennyiségéről beszéltek. Ez utóbbi a Takarékbank elemzői szerint jobb helyzetbe hozta a hazai termelőket. A tojáságazatban továbbra is kielégítő felvásárlási árakról és keresletről számoltak be az ügyfelek. Miután az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom nagyobb részben kompenzálta a vendéglátóhelyek bezárásával együtt járó keresletcsökkenést, továbbá július–augusztusban a belföldi turizmus is magasabb forgalmi adatokat mutatott az előző évinél, a Takarékbank agrárelemzői javították a 2020-as év kibocsátási várakozásait.
Fontos üzenet
A Takarékbank elemzői szerint a harmadik negyedévi felmérés talán legfontosabb üzenete az integrációs kapcsolatok felértékelődése. A pandémia következtében kialakult bizonytalan piaci helyzetekhez a kistermelők önállóan kevésbe tudtak volna alkalmazkodni, de a több esetben éves keretszerződésben rögzített árak a kis- és közepes termelőknek kiszámíthatóságot biztosítanak, ami a mostani piaci helyzetben talán a legfontosabb. Kérdés, hogy a következő évi szerződések milyen feltételeket biztosítanak. Az idei év eddigi eseményei rámutattak, hogy a teljes magyar agráriumra jótékonyan hat, ha egy-egy termékpályán szorosak az integrációs kapcsolatok. | vg
