Budapest jobban áll GDP-arányosan Varsónál és Prágánál
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságCáfolják Karácsony Gergely főpolgármester Budapest gazdasági helyzetéről közölt számait a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség adatai. A főpolgármester többször is kifogásolta, hogy miközben a főváros Magyarország GDP-jének közel 40 százalékát termeli meg, ennek csupán a 2,7 százalékából gazdálkodhat. Ezzel szerinte Budapest sereghajtó a régióban, miközben Berlin részesedése több mint 22, Bécsé 15, Varsóé és Prágáé egyaránt 7 százalék fölött alakul.
A két tárca ennek kapcsán készített mérleget, amelyből az derül ki, hogy Budapest 36,5 százalékkal járul hozzá a nemzeti össztermékhez, a GDP-arányos költségvetési részesedése azonban nem 2,7, hanem 6,2 százalék. A főpolgármester által hivatkozott fővárosok mozgásterét illetően is árnyaltabb kép látszik: Bécsben ugyanez 14,7, Berlinben 20,2, Varsóban már csak 4,9, Prágában pedig 4,7 százalék a 2018-as statisztikák szerint. Vagyis a magyar, a lengyel és a cseh fővárosnál is jobban áll ezen a téren, ugyanakkor látványos lemaradásban van az osztrákhoz vagy a némethez képest. A városháza és a kormányzat által közölt számok közötti eltérés abból fakadhat, hogy az előbbi nem veszi figyelembe a kerületeknek juttatott állami pénzeket, és csupán a Fővárosi Önkormányzat bevételeivel számol. Jóllehet a fővárosi és kerületi önkormányzatok támogatása jelentősen ugrik jövőre, ezen a címen együttesen 116,2 milliárd forintot terveztek be az idei 86,6 milliárd forint után, amely 34 százalékos plusz.
A költségvetési főösszegek sorát összevetve sem látszik drámainak a helyzet. A budapesti büdzsé 3,1 milliárd eurót tett ki tavaly, amely előzi Prágáét (2,5 milliárd euró) és látótávolságon belül van a Varsó rendelkezésére álló 4,2 milliárd euróhoz képest. A bécsi (14,2 milliárd euró) és a berlini (29,4 milliárd euró) hasonló adat már más nagyságrendet képvisel. Csakhogy miközben ezeknek a fővárosoknak a főbb feladatai között például az oktatás és az egészségügy is szerepel, addig Budapestnek ezekre nem, csak a közösségi közlekedés és a bölcsődék-óvodák fenntartására kell költenie. Mint ismert, 2010 óta jelentősen csökkentek a főváros kiadásai, mivel az állam átvette az iskolák, a kórházak és egyéb egészségügyi infrastruktúrák finanszírozását. Mindez tíz év alatt 380 milliárd forint megtakarítást eredményezett Budapestnek.
A főváros iparűzésiadó-bevételei majdnem megduplázódtak az évtized elejével kezdődően, az összeg 85 milliárd forintról 2019-re 164 milliárd forintra emelkedett. Igaz, az idén a koronavírus okozta válság miatt 25 milliárdos kiesést kalkulálnak ebben a tételben. Az egy főre jutó adóerő-képesség kapcsán is felfutó trend figyelhető meg, amely 2014-től 2020-ra megközelítette a másfélszeresét, és meghaladja a 61 ezer forintot.
