Lassulhat a gazdaság talpra állása
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMinimálisan befolyásolhatják a koronavírus-járvány miatt kedden bejelentett szigorító intézkedések a bruttó hazai termék (GDP) alakulását. A gazdaság az idén 5,8 százalékkal csökkenhet, de az adaton a vírushelyzet súlyosbodása ronthat – mondta lapunknak Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Az új korlátozások az eleve rossz helyzetű és nagy veszteségeket elszenvedő ágazatokat érintették. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is marginális hatást, néhány tízmillió forintos adóbevétel-kiesést vár az új intézkedésektől. A hitelintézet erre az évre 4,7 százalékos GDP-csökkenést vár.
A budapesti turizmus mentőöve még várat magára, anélkül további leépítések jöhetnek Suppan Gergely szerint. A járműipari megrendelések harmadával nőttek, az ágazatban megjelent a munkaerőhiány, de a vendéglátásban munkájukat elvesztőket a tapasztalatok szerint nem szívesen alkalmazzák az iparban. Palócz Éva kedvezőnek értékelte a gazdaság szempontjából, hogy nincsenek szigorú intézkedések. Az év hátralévő részében így lassulhat a talpra állás, de a bázishatás – 2019 utolsó negyedévében az igazított adatok szerint
4 százalékkal nőtt a GDP – segíti a gazdaságot az október–decemberi időszakban.
A BKK pénzt kér, a Volánbusz készül
A mától élő kormányrendelet alapján minden megyeszékhelyen, illetve a fővárosban megnövelt tömegközlekedési járatszámot kell fenntartani a csúcsidőszakokban. Az érintett közlekedésszervező cégeknek tegnap kellett elkészíteniük járatsűrítési terveiket, ezek szerint munkanapokon reggel 7 és délelőtt 9 óra, valamint délután 15 és este 19 óra között pluszjáratokat indítanak. A koncepciókat az illetékes kormányhivatalok hagyják jóvá. Ha a tömegközlekedési társaságok nem hajtják végre a változtatásokat, súlyos bírságra számíthatnak. A járatsűrítés vonatkozik a fővárosi BKK-ra és a Volánbuszra is, de a MÁV-ra nem, mivel sem a MÁV-Start, sem a MÁV-HÉV nem helyi közlekedési szolgáltató. A Volánbusz haladéktalanul megkezdte az előírás teljesítésének előkészítését. A társaság 16 megyei jogú városban nyújt buszos helyi személyszállítási közszolgáltatást.
A főváros és a BKK azt közölte, hogy már az ősz eleje óta növelték a kapacitásokat, és további lépéseket is vállaltak, főképp a délutáni csúcsforgalom kezelésére. Ám a kapacitásnöveléshez – mint írták – több járműre lenne szükségük, ezért ismételt felszólították a kormányt, hogy járuljon hozzá egy 70 milliárd forintos hitel felvételéhez, amelyből 50 trolit és 50 villamost vennének. Az ügyben megjelent kormányhatározat viszont arra hívja fel Budapest figyelmét, hogy a korábban megkötött hitelkereteiből mintegy 60 milliárd forintot még le sem hívott.
Egyes műtétek csúsznak
A legpesszimistább becslések szerint a járvány csúcsán akár tízezer betegnek lehet szüksége lélegeztetőgépre
– jelentette be tegnap Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: jelenleg 32 ezer ágy áll rendelkezésre a koronavírussal fertőzött betegek kezelésére, valószínűleg december közepére érjük el a kapacitások határát. Hangsúlyozta, hogy sürgősségi műtéteket nem lehet elhalasztani. Összesen 65 ezer kórházi ágy áll rendelkezésre a fekvőbeteg-ellátó intézményekben, ha szükséges, újabb ágyak szabadíthatók fel.
A kórházi kapacitásokat az operatív törzs naponta vizsgálja, Orbán Viktor miniszterelnök közlése szerint a védekezéshez szükséges eszközök a kórházak rendelkezésére állnak
– ezt már a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közölte, de azt is hangsúlyozta, hogy az egészségügyi ellátás a teljesítőképessége határán van, az intézmények előre tervezett műtéteket mondanak le.
Az NNK mérései szerint ráadásul a járvány második hullámának meredeken emelkedő szakaszában vagyunk. Nőtt ugyanis a koronavírus szennyvízben mért koncentrációja a 44. héten a vizsgált települések többségében, így a fővárosban és az agglomerációban is. A szennyvíz vizsgálata a tünetmentes vagy gyenge tünetes fertőzöttekről is ad információt, ők a hagyományos szűrővizsgálatokon nem kerülnének a járványügy látókörébe.
Visszatér az átlagfinanszírozás
Az egészségügyben ismét áttérnek az átlagfinanszírozásra, vagyis az érintett szolgáltatók minden támogatást megkapnak a járvány elleni védekezéshez és a koronavírusos betegek ellátásával összefüggő többletköltségeikre. A NEAK-kal szerződött egészségügyi szolgáltatók az előző három havi finanszírozási díj, azaz jelen esetben a júliusi és az augusztusi – a korábbi elrendelés alapján kifizetett – átlagfinanszírozás és a szeptemberi teljesítményfinanszírozás alapján számolt összeget kapják majd. A járó- és fekvőbeteg-szakellátásnál, a háziorvosok, a fogászat, a betegszállítás, az otthoni szakápolás és az otthoni hospice-ellátások finanszírozásánál a 2020. októberi teljesítmények elszámolásától kezdve állítják vissza az átlagfinanszírozást.
Ez nem a szórakozóhelyek éve
„Már eddig látszott, hogy 2020 nem a szórakozóhelyek éve, de a járvány kapcsán tegnaptól elrendelt új intézkedések miatt már ki sem nyithatnak, a korlátozás feloldásáig. Eddig 23 óráig üzemelhettek, a DJ-k dolgozhattak. Ám feleannyi buli volt az elmúlt hónapokban, mint korábban, ezek rövidebb ideig is tartottak, és kevesebbet is lehetett keresni velük, de a semminél többet” – mondta a Világgazdaságnak Jeszenszky Zsolt, a DJ-szövetség elnöke. Mint kiemelte, egy rendezvényen a szórakozóhelyek általában az átlagos díjak 50-70 százalékát fizették ki a DJ-knek, de a járvány előtt egy este akár két-három bulin is zenéltek, vagyis most összességében 30-40 százalékkal esett a bevételük. A legtöbben már más munkát is vállaltak, erre most még többen kényszerülhetnek. Ugyanakkor több oldalon zajlanak az egyeztetések a DJ-k számára áthidaló megoldásról, például amíg nem tudnak dolgozni, a kata elengedése fontos és méltányos lépés lenne. Szorgalmaznak ahhoz hasonló támogatást is, mint amit a zenészek kapnak. A szövetség tapasztal is hajlandóságot a tárgyalópartnerek részéről, de még nincs döntés.
Túl az idei csúcsán a foglalkoztatottság
A munkaerőpiac az április–június időszakban érte el a mélypontját, az állástalanok aránya 4,8 százalékra nőtt, a foglalkoztatottak száma 4 millió 400 ezerre esett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. A gazdaság újraindulásával viszont a nyár végére újra több mint 4,5 millió foglalkoztatott volt. A rövidített munkaidőben dolgozók száma júniusban tetőzött, szeptember végén még mindig 123 ezren voltak. Közülük 76 ezer munkavállalónak legalább a felére esett a munkaideje. Szeptemberben megint 32 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint az előző hónapban, a munkanélküliségi ráta pedig 4,7 százalékra emelkedett. A szezonális hatások és a gazdasági kilábalás bizonytalansága miatt a kedvezőtlen tendencia folytatódhat.
