Akár havonta 600 ezer forintot is megkereshet egy kölcsönzött munkavállaló – derül ki a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) friss kutatásából.
A betanított munkások bruttó átlagkeresete 200-300 ezer forint, a szakmunkásoké 250-390 ezer forint.
Call centeres állásban 230-280 ezer forintot, irodai asszisztensi pozícióban 250-390 ezer forintot, mérnöki diplomával 500-600 ezer forintot, informatikusként 400-600 ezer forintot is kereshet havonta a munkavállaló.
A kutatás szerint most a legnehezebb informatikust toborozni. A jelenlegi helyzetben a munkaerő-kölcsönzők tudják a legdinamikusabban biztosítani a gazdaság újraindulását – mondta Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ elnöke. Az MMOSZ adatai szerint a koronavírus-járvány miatt a három évvel ezelőtti szintre esett vissza a munkaerő-kölcsönzöttek száma, de mára szektorszinten rövidesen ismét eléri a 200 ezer főt, ami azt is jelenti, hogy az atipikus keretek között foglalkoztatottak több mint 50 százaléka kölcsönzés révén végez munkát.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium novemberben kötött stratégiai partnerségi megállapodást a WHC Személyzeti Szolgáltató Kft.-vel, melynek célja a foglalkoztatási helyzet javítása, az aktív korúak foglalkoztatási szintjének 80 százalékra emelése, a tartós megelőzése. A WHC ennek érdekében tevékenyebben kíván részt venni a magyar gazdaság teljesítményének és nemzetközi versenyképességének növelését célzó gazdaságpolitika megvalósításában.
A cég stratégiai HR-partnerként folyamatosan tájékoztatja az ITM-et a várható munkahelyteremtő beruházásokról, a munkáltatók által jelzett képzési igényekről, valamint javaslatot tesz a bürokráciacsökkentési és a digitalizációs lehetőségekről. Az elképzelések megvalósítása érdekében az ITM és a WHC közös munkacsoportot is létrehoz.
Minden jel arra mutat, hogy nemzetgazdasági szinten is döntő tényező lehet a termelő szektor teljesítménye, ez a terület pedig különösen kitett a munkaerőpiaci hullámzásnak
– mondta Göltl Viktor, a WHC csoport ügyvezetője.
Azt is nyugodtan kijelenthetjük, hogy hiba lenne arra várni, hogy 2021-ben minden visszarendeződik a jól megszokott kerékvágásba, hiszen csupán a bizonytalanság lesz állandó. Sokkal inkább azon kell dolgoznunk, hogy minél felkészültebben érjenek minket a változások, és rövid távon is gyorsan és hatékonyan tudjunk tervezni. Ebben lesz kulcsszerepe a rugalmas toborzásnak, valamint a munkaerő-kölcsönzésnek – hangsúlyozta Göltl Viktor.
A minőségért folytatott, kiélezett harcban muszáj szintet lépni: fejleszteni kell a digitális toborzási eszközöket, bevetni az innovatív technológiákat – chatbotokat, közösségi médiát –, miközben minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az adatbázisok rendszerszerű, naprakész és értő kezelésére – és ne feledjük, ezek a megoldások már nemcsak a szellemi foglalkoztatottaknál, de a kékgallérosoknál is szinte kötelezők – mondta a WHC csoport ügyvezetője.
Gyorsan kell válaszokat adni a még gyorsabban változó környezetre, és mi arra számítunk, hogy vállalati és munkavállalói oldalról is nagyobb szerep jut majd a munkaerő-kölcsönzésnek
– tette hozzá a szakember.
