A második hullám egyelőre csak a korábbi forgalom helyreállásának idejét tolta ki
A koronavírus-járvány Európa más országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentősen csökkentette a gazdasági aktivitást. A gazdasági folyamatok nyomon követését a Magyar Nemzeti Bank ebben a helyzetben még kiemeltebb feladatként kezeli, hogy a megfelelő eszközökkel be tudjon avatkozni törvényi céljai elérése és a gazdaság támogatása érdekében. A hazai gazdasági folyamatok szempontjából kulcskérdés a legnagyobb exportőr vállalatok helyzete, ezért a jegybank májustól októberig havi gyakorisággal felmérést végzett az ország száz legnagyobb exportbevételű vállalatának felénél. Az eredmények szerint a járvány tavaszi megjelenése a hazai kiviteli kapacitásokat jelentősen csökkentette, azonban nyár közepétől fokozatos a helyreállási folyamat, aminek eredményeként a vizsgált vállalati körben a kapacitáskihasználtság és az exportszint október elejére már megközelítette a járvány előtti értéket.
A felmérésben három fő területet vizsgáltak: a kapacitáskihasználtságot és az exportbevétel szintjét, valamint a termelés felfutása előtt álló akadályokat. A felmérésben döntően (60-70 százalékban) feldolgozóipari vállalatok vettek részt. Az októberben választ adók exportbevétele a száz legnagyobb exportbevétellel rendelkező vállalat összesített kiviteli értékének a 60 százalékát tette ki.
Exportbevétel és kapacitáskihasználtság
Az exportbevétel és a termelési szint már megközelíti a járvány előtti szintet a válaszadók körében. A koronavírus-járvány hazai megjelenése a legnagyobb exportbevételű cégeket is súlyosan érintette. Májusban a válaszadók átlagos kapacitáskihasználtsága a 73 százaléka, az átlagos exportárbevétele pedig a 77 százaléka volt a válság előtti szintnek. A korlátozások enyhülésével azonban a termelés és az értékesítés is fokozatos emelkedésnek indult, így októberre az előbbi a válság előtti érték 97, az utóbbi a 96 százalékát érte el (1. ábra). A helyreállás dinamikája augusztusban és szeptemberben mutatkozott a legerősebbnek.
A kilábalási folyamatot jelzi az is, hogy a júliusi 30 százalékról októberre 59 százalékra nőtt a járvány előtti termelési szinten működő válaszadók aránya (2. ábra). A termelési szintet csökkentő válaszadók októberben átlagosan a járvány előtti szint 83 százalékának megfelelő kapacitáskihasználtsággal működtek, ami megegyezik a szeptemberi adattal, ugyanakkor a májusi értéket 25 százalékponttal haladja meg.
A termelés felfutása előtt álló akadályok
A termelés növelésében akadályt tapasztalók aránya csak kismértékben mérséklődött, azonban a külső kereslet érezhetően nőtt tavasz óta. A májusi felmérésben a válaszadók mintegy 60 százaléka tapasztalt valamilyen akadályt a termelési szint növelése kapcsán, ami októberre 55 százalékra csökkent, azonban a nehézségeket okozó tényezők súlya az elmúlt fél évben változott. A kereslet hiányát a májusi 39 százalékkal szemben októberben már csak a válaszadók 29 százaléka említette, miközben a munkaerőhiány a májusi 2 százalékot követően októberben már 17 százalék volt. A beszállítóknál tapasztalt fennakadások májusban még a válaszadók 17 százalékának okoztak problémát, de ez az arány októberre 10 százalékra csökkent (3. ábra).
A járvány második hullámának megjelenése a teljes helyreállást várhatóan hátráltatni fogja, az augusztusi 14 százalékot követően októberre 24 százalékra nőtt azok aránya, akiknek a várakozásai szerint a termelés csak 2021-ben érheti el a járványi előtti szintet (4. ábra). A felmérés októberi fordulójában részt vevők várakozásai szerint az átlagos kapacitáskihasználtság a felmérés időpontjában tapasztalt 97 százalékról csak 98 százalékra nő három hónap múlva.
Fekete Ádám, az MNB junior elemzője, Nyitrai Tamás, a jegybank közgazdasági elemzője
Októberben a cégek
17
százaléka már munkaerőhiányra panaszkodott
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.