A második hullám egyelőre csak a korábbi forgalom helyreállásának idejét tolta ki
A koronavírus-járvány Európa más országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentősen csökkentette a gazdasági aktivitást. A gazdasági folyamatok nyomon követését a Magyar Nemzeti Bank ebben a helyzetben még kiemeltebb feladatként kezeli, hogy a megfelelő eszközökkel be tudjon avatkozni törvényi céljai elérése és a gazdaság támogatása érdekében. A hazai gazdasági folyamatok szempontjából kulcskérdés a legnagyobb exportőr vállalatok helyzete, ezért a jegybank májustól októberig havi gyakorisággal felmérést végzett az ország száz legnagyobb exportbevételű vállalatának felénél. Az eredmények szerint a járvány tavaszi megjelenése a hazai kiviteli kapacitásokat jelentősen csökkentette, azonban nyár közepétől fokozatos a helyreállási folyamat, aminek eredményeként a vizsgált vállalati körben a kapacitáskihasználtság és az exportszint október elejére már megközelítette a járvány előtti értéket.
A felmérésben három fő területet vizsgáltak: a kapacitáskihasználtságot és az exportbevétel szintjét, valamint a termelés felfutása előtt álló akadályokat. A felmérésben döntően (60-70 százalékban) feldolgozóipari vállalatok vettek részt. Az októberben választ adók exportbevétele a száz legnagyobb exportbevétellel rendelkező vállalat összesített kiviteli értékének a 60 százalékát tette ki.
Exportbevétel és kapacitáskihasználtság
Az exportbevétel és a termelési szint már megközelíti a járvány előtti szintet a válaszadók körében. A koronavírus-járvány hazai megjelenése a legnagyobb exportbevételű cégeket is súlyosan érintette. Májusban a válaszadók átlagos kapacitáskihasználtsága a 73 százaléka, az átlagos exportárbevétele pedig a 77 százaléka volt a válság előtti szintnek. A korlátozások enyhülésével azonban a termelés és az értékesítés is fokozatos emelkedésnek indult, így októberre az előbbi a válság előtti érték 97, az utóbbi a 96 százalékát érte el (1. ábra). A helyreállás dinamikája augusztusban és szeptemberben mutatkozott a legerősebbnek.
A kilábalási folyamatot jelzi az is, hogy a júliusi 30 százalékról októberre 59 százalékra nőtt a járvány előtti termelési szinten működő válaszadók aránya (2. ábra). A termelési szintet csökkentő válaszadók októberben átlagosan a járvány előtti szint 83 százalékának megfelelő kapacitáskihasználtsággal működtek, ami megegyezik a szeptemberi adattal, ugyanakkor a májusi értéket 25 százalékponttal haladja meg.
A termelés felfutása előtt álló akadályok
A termelés növelésében akadályt tapasztalók aránya csak kismértékben mérséklődött, azonban a külső kereslet érezhetően nőtt tavasz óta. A májusi felmérésben a válaszadók mintegy 60 százaléka tapasztalt valamilyen akadályt a termelési szint növelése kapcsán, ami októberre 55 százalékra csökkent, azonban a nehézségeket okozó tényezők súlya az elmúlt fél évben változott. A kereslet hiányát a májusi 39 százalékkal szemben októberben már csak a válaszadók 29 százaléka említette, miközben a munkaerőhiány a májusi 2 százalékot követően októberben már 17 százalék volt. A beszállítóknál tapasztalt fennakadások májusban még a válaszadók 17 százalékának okoztak problémát, de ez az arány októberre 10 százalékra csökkent (3. ábra).
A járvány második hullámának megjelenése a teljes helyreállást várhatóan hátráltatni fogja, az augusztusi 14 százalékot követően októberre 24 százalékra nőtt azok aránya, akiknek a várakozásai szerint a termelés csak 2021-ben érheti el a járványi előtti szintet (4. ábra). A felmérés októberi fordulójában részt vevők várakozásai szerint az átlagos kapacitáskihasználtság a felmérés időpontjában tapasztalt 97 százalékról csak 98 százalékra nő három hónap múlva.
Fekete Ádám, az MNB junior elemzője, Nyitrai Tamás, a jegybank közgazdasági elemzője
Októberben a cégek
17
százaléka már munkaerőhiányra panaszkodott
