Magyarországon a járvány nem vezetett a fiatalok munkanélküliségéhez
- nyilatkozta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek. Az államtitkár kifejtette, Európa többi országával szemben
Magyarország elkerülte a fiatal, 25 év alatti munkavállalók és a pályakezdők tömeges elbocsátását,
és arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a fiatalok foglalkoztatottsága októberben már megközelítette a járvány előtti szintet.
Az érintett korcsoportban a munkanélküliségi ráta még a 2019. októberinél is alacsonyabb volt. Az tagállamai közül Magyarország mellett egyedül Ausztriában csökkent a fiatalok munkanélkülisége. A 27 tagállamban az átlagos 15,3 százalékos ifjúsági egy év alatt 18 százalékra nőtt, több mint négyszázezer fővel – tette hozzá.
Bodó Sándor hangsúlyozta, hogy a fiatalok állásának megőrzéséhez érdemben járultak hozzá a gazdaságvédelmi intézkedések.
Az átfogó programoknak köszönhetően több mint egymillió magyar részesülhetett valamilyen munkaerőpiaci vagy képzési segítségben, a munkahelymegőrző és munkahelyteremtő programok fiatalok tízezreinek elhelyezkedését segítik a járvány eleje óta.
A júniusi foglalkoztatási mélypont óta mintegy húszezerrel dolgoznak többen a 25 év alattiak közül – ismertette az államtitkár a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatait. Hozzátette, a nyári hónapok után is folytatódott a javulás, ősztől további több mint tízezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők száma a fiatalok körében, arányuk pedig egyre kisebb a munkát keresők között.
Bodó Sándor kiemelte, Magyarország továbbra is az unió azon tagállamai közé tartozik, ahol az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség.
A regisztrált álláskeresők száma öt hónapja csökken.
Külön segítség a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetű csoportnak az október közepén indult Vállalkozások munkaerő-támogatása elnevezésű program, amelyben a részt vevő munkáltatóknak öt hónapon keresztül havi százezer forintos támogatást nyújt az állam, ha fiatalokat alkalmaznak. A kormányhivatalokhoz rövid idő alatt olyan mennyiségű kérelem érkezett, ami egyértelműen azt mutatja, hogy van igény a fiatalok foglalkoztatására – jegyezte meg Bodó Sándor.
Az ITM államtitkára elmondta, a gazdasági visszaesés időszakában a fiatalok jelentik az egyik legsérülékenyebb munkavállalói csoportot, ezért külön figyelmet fordít rájuk a kormány. A munkahelyük megőrzésének eredményeit jól jelzi, hogy az NFSZ adatai sem a 25 év alattiaknál, sem a pályakezdőknél nem jeleztek megnövekedett, a járványhelyzettel összefüggő, nagyszámú regisztrálót. Ez pedig egyértelműen arra utal, hogy nem került sor a fiatalok tömeges elbocsátására – fogalmazott Bodó Sándor.
A fiatalok javuló munkaerőpiaci helyzetéhez a nyári diákfoglalkoztatás és a szezonális munkalehetőségek is hozzájárultak,
és továbbra is igaz, hogy minél magasabb valakinek a végzettsége, annál könnyebben tud elhelyezkedni. Ennek megfelelően a diplomás munkanélküliség aránya nagyon alacsony, mindössze egy-két százalék.
