BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Előnytelen a magyar gazdaságnak a brüsszeli javaslat

Járdi Roland | Hátrányosan érintené Magyarországot a társasági adó uniós átalakítása. Mivel a felvázolt rendszerben a jelenleginél magasabb lenne az adó, emiatt hazánk nem lesz olyan vonzó a külföldi befektetők számára – erre hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere, miután az uniós pénzügyminiszterek asztalára került a formálódó javaslat, amely szerint ha egy multinacionális vállalatcsoport a minimummérték alatt adózik egy adott országban, a különbözetet más ország – elsőként az anyavállalat országa – szedné be.

A társaságiadó-kulcs a világban nulla- és közel 40 százalékos mérték között mozog, de a fejlett országokban jellemzően magasabb – mutatott rá a Niveus szakértője.

Varga Mihály korábban jelezte, hogy a kormány elutasítja az olyan nemzetközi adóztatási megoldásokat, amelyek a tisztességes adóversenyt korlátozzák. A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta, Magyarország kiemelten fontosnak tartja a valós gazdasági tevékenység kivételként való kezelését, valamint a javaslatok uniós joggal való összhangjának vizsgálatát. Fontos tudni, hogy régóta napirenden van a minimumadókulcs bevezetése, a terv azonban most fordult a végső fázisába, és várhatóan hamarosan elfogadnak egy konszenzusos javaslatot. A minimumadókulccsal kapcsolatban többféle számszerű javaslat is elhangzott, a legtöbbször említett mérték a 12,5 százalék, de szintén felmerült, hogy ennél kisebb, 10 százalék lesz a jövőben.

Bagdi Lajos mindezt egy példával úgy illusztrálta, hogy ha egy német anyavállalatnak van egy magyar leányvállalata, akkor az utóbbi által fizetett 9 százalékos társasági adón túlmenően a német anyavállalat is jogot formálhat a minimumadó (példánkban 12,5 százalék) és az alacsonyabb adókulcsú állam által alkalmazott adómérték különbözetére. Ami pedig – a példa szerint – azt jelentené, hogy további 3,5 százalékos adóztatás jelenne meg a magyar leányvállalathoz köthetően.

A szakértő azonban számos további kérdésre hívta fel a figyelmet: mi a helyzet akkor, ha nem ugyanazon az alapon, ugyanazzal a számítási módszerrel határozzák meg az egyes országokban az adóalapot? Ezenfelül a számviteli elszámolási sztenderdekben is számos olyan különbség lehet, amely lényegesen befolyásolja a fizetendő adó nagyságát. Magyarországon további kérdéseket vet még fel a helyi iparűzési adó „besorolása”, ugyanis az valójában egy társaságokat sújtó többletteher, amelyet adott esetben akár hozzá is lehetne számítani a társasági adóhoz az összteher meghatározása szempontjából – vélekedett Bagdi Lajos.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.