Elementáris a felháborodás Malajziában, a világ egyik legnagyobb muszlim államában a most kipattant húshamisítási botrány miatt. Döbbenetes, hogy négy évtizeden át működhetett zavartalanul az a kartell, amely a halal minősítéssel járó vágási és feldolgozási procedúra többletköltségeit megtakarítva hamis eredet- és minőségigazolásokkal felcímkézett húsokkal etette meg a mélyen vallásos malájok tízmillióit – és még exportra is jutott a húsból. Az iszlám által megengedett, azaz halal ételekhez csak olyan húst szabad felhasználni, amely ima után levágott és kivéreztetett állatból származik.
Az Európában sem ismeretlen módszer lényege, hogy miután a maláj szakhatóságoktól a valóban halal hús megkapta a minősítést, az importőrök vagy a kereskedők a nagyobb profit reményében összedolgozták és újracsomagolták azt vagy nem halal húsokkal, vagy olcsón beszerezhető ló- vagy kenguruhússal – írja a helyi New Straits Times.
A megvesztegetett vámosok és kormányzati hivatalnokok Kínából, Ukrajnából és Dél-Amerikából származó, eleve hamisított jelzésű marhahússzállítmányokat is beengedtek az országba.
A külföldi vágóhidaknál foglalkoztatott halal minőségellenőrök is benne voltak a kartellben, valahol az alsóbb, de még jól megfizetett szinteken.
A kartellt felgöngyölni hivatott hatóságok egyetlen nevet sem árultak el, csak annyit tudni, hogy az ország három legnagyobb feldolgozójától garantáltan tiszta húst vásárolhat a lakosság. Ugyanakkor a kínálat drasztikusan csökkenhet majd, miután a helyi kereskedelmi szövetség arra kérte hatezer tagvállalatát, hogy az ügy tisztázásáig csatlakozzanak az általa meghirdetett marhahúseladási moratóriumhoz – írja a Bloomberg.
Tavaly a maláj kormány még azon volt, hogy a világ legnagyobb halal húsközpontjává fejlessze az országot, s globálissá tegye az általa 2000-ben kidolgozott minősítési szabványt, amelyet eddig is számos muszlim vagy részben muszlimok lakta országban nem hivatalosan, de elismertek, és olyan multik is alkalmaztak, mint a Nestlé, a Colgate-Palmolive és az Unilever. Épp ezért a kartell lebukása hatalmas presztízsveszteség a távol-keleti ország számára.
Emellett óriási üzleti bukással is fenyeget, hiszen Malajzia évi kilencmilliárd dollár értékben exportál halal védjeggyel ellátott élelmiszereket, gyógyszereket és kozmetikumokat, főleg az Egyesült Államokba, Japánba, Kínába és Szingapúrba.
A halal termékek globális piaca évi 2300 milliárd dollárosra tehető, s gyorsan bővül, mivel a világ muszlim népessége 2030-ra a mai 1,8-ről 2,2 milliárdra gyarapodik az előrejelzések szerint.
