Lassult a dinamika

Átlagosan 5,7 százalékkal emelkedtek tavaly a termőföldárak az egy évvel korábbihoz képest – derült ki a Takarék Jelzálogbank országos felméréséből. Az áremelkedés ütemének csökkenését jelzi, hogy az előző évben 8,1 százalékos, míg a korábbi években két számjegyű volt a drágulás mértéke. Reálértéken az árváltozás ennél is alacsonyabb, mindössze 2,2 százalékos volt tavaly. A tulajdonszerzés szigorítását követő időszakban, 2014 óta összesen 57,1 százalékkal drágultak Magyarországon a földterületek, a 2010 óta tartó felívelési szakaszban pedig összesen 151 százalékos volt a nominális árnövekedés, míg reálértéken 106 százalékos volt a földek értékének változása. Az összesítés alapján 2019-ben a Takarék Termőföldindex értéke a 2018-as 219,7-es szintről 232,2-re nőtt, a fogyasztói árindexszel deflált indexérték pedig 170,8-ről 174,6-re emelkedett.

A szántókért hektáronként 1,59 millió forintot kértek tavaly az eladók a 2018-as 1,5 millióval szemben, az emelkedés nominálisan 6,2 százalékos volt országosan. A drágulás ugyan folytatódott, az üteme azonban az elmúlt három évhez hasonlóan tovább lassult: 2018-ban 8,3, 2017-ben 13,4, 2015–2016-ban pedig 15,1 százalékos volt az áremelkedés. A legtöbbet a Dél-Alföldön kellett fizetni a szántók hektárjáért (1,77 millió forintot), míg a legolcsóbbnak továbbra is Észak-Magyarország számított, ahol a hektáronkénti szántóárak továbbra sem lépték át az egymillió forintot. A gyepek, rétek legelők 11,8, az erdők és fásított területek 3,4, a gyümölcsösök csupán 1,1 százalékkal drágultak, a szőlők ára pedig csökkent.

Egy hektár szántó átlagára

1,59

millió forint volt tavaly