Még fontosabbá vált a családtagok támogatása

A családtagok közvetlen támogatásának lehetősége egy új elvárás, amit a munkavállalók a béren kívüli juttatási csomagokkal szemben támasztanak – állapította meg egy friss kutatás.

A munkavállalók igényeit jelentősen befolyásolja a koronavírus-járvány teremtette helyzet, még fontosabbá vált a családtagok támogatása,

módosultak a jövedelmi kilátások és a fogyasztási szokások – derült ki egy friss, több mint 1600 fő megkérdezésével, az Edenred Magyarország megbízásából készített online kutatásból.

Miközben – állapítja meg a felmérés – a jelenlegi helyzetben kevesebben és kevésbé tudják igénybe venni például a rekreációra, a szabadidő aktív eltöltésére irányuló juttatásokat, az érdeklődés az olyan megoldások felé fordult, amelyek a családtagok támogatását teszik lehetővé, sőt, ösztönzik azt.

A HR Portál szervezésében megrendezett, „Fókuszban a megélhetési juttatások!” című mai kerekasztal-beszélgetésen Fata László juttatási szakértő elmondta: a 2020-as és a 2021-es év is azt várja a munkáltatóktól, hogy folyamatosan, mégis professzionálisan alkalmazkodjanak a dinamikusan változó helyzethez:

Ehhez elengedhetetlen, hogy előre fel legyünk készülve az egyes lehetőségekre. Nem csak az üzleti környezet, hanem a munkavállalói igények is folyamatosan változhatnak. Egyik héten az otthoni iroda kialakítása, a következőn az egészség, majd aztán a nehéz helyzetbe került családtagok segítése lehet a munkavállalói fókuszban

– emelte ki a szakértő, aki szerint a jó juttatási csomag összeállításához munkáltatói célok és a munkavállalói igények összehangolása a kulcs.

A kutatás alátámasztotta, a megkérdezettek – döntően aktív munkavállalók – 72 százaléka jelenleg is támogatja egy vagy több családtagját, ugyanakkor a támogatott családtagokkal a szűk többség (53 százalék) nem él közös háztartásban.

A támogatás fő formája a családtagok részére végzett bevásárlás, de gyakori a készpénz, illetve átutalás formájában nyújtott segítség is.

Erre a válaszadók zöme a jövedelmének 5-20 százalékát költi, de egytizedüknél 50 százalék fölötti a családtagok támogatására szánt jövedelemarány.

Azoknál, akik szívesen segítenének ezen a módon a családtagjaiknak – és szükség is lenne rá a családjukban – a legtöbben (31 százalék) azért nem teszik, mert nem telik rá. A támogatottak a segítséget jellemzően élelmiszerre, ruhára, gyógyszerre és rezsire költik, vagyis ezek a családtagok közötti transzferek láthatóan az alapvető szükségletek kielégítését szolgálják.

A családtag-támogatás lehetőségét el is várják a dolgozók:

csaknem kétharmaduk szerint a munkáltatónak is feladata a munkavállalók családtagjainak támogatása,

77 százalékuk – ha lehetősége lenne rá – szívesen választana olyan juttatási formát, amelyet közvetlenül megoszthat a családtagjaival, négyből hárman pedig olyan munkahelyen szeretnének dolgozni, ahol adott ez a családközpontú juttatási forma.

„A juttatások adják meg a kompenzációs rendszerek rugalmasságát, és egy ilyen változó környezetben, mint a mostani, épp ezt a rugalmasságot kell kihasználni. Az igény szerintünk és a társadalom szerint is egyértelmű. Nemhiába tűzte a kormányzat is a zászlajára a családok támogatását. Mi, az Edenred részéről mindent megteszünk, hogy a munkavállalói igény a legkisebb energiabefektetéssel realizálható legyen: létrehoztunk speciális termékeket, körbejártuk az adókörnyezetet, dolgozunk az adminisztrációs teher csökkentésén, de tény, hogy a döntés maga és a megvalósítás egy újabb erőpróba lehet a HR-eseknek. Az Edenredre mindig számíthatnak, és abban is biztosak lehetnek, hogy a munkavállalóik nagyon hálásak lesznek” – vélekedett Szendrő Tamás, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója.