Még nagy szükség van a támogatásokra

A mikor 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, 200 milliárd forint volt a magyar agrárgazdaságnak juttatott támogatás, ma pedig ennek a négyszerese – érzékeltette Kapronczai István, az OTP Bank agrárszakértője az Agrya – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által készített podcastben, hogy a gazdálkodók számára – leegyszerűsítve – mit jelent az Euró­pai Unió közös agrárpolitikája (KAP). Az OTP Agrár által rendezett beszélgetésen a bank szakértője arra is emlékeztetett, hogy míg az első évben ennek a támogatásnak csupán a 10 százaléka volt EU-forrás, és 180 milliárd származott a magyar költségvetésből, addig ma a 800 milliárdból 700 milliárd érkezik a brüsszeli kasszából.

Jövedelmi szempontból is rendkívül fontos a támogatás, hiszen az ágazat valamennyi szereplőjét figyelembe véve körülbelül 500 milliárd forint jövedelem keletkezik a mezőgazdaságban, amelyből 450 milliárd a támogatási oldalról érkezik – nyomatékosította Kapronczai István.

Sokszor felvetik ugyanakkor, hogy ez a támogatáspolitika elkényelmesít, nem segíti, hogy hosszú távon is versenyképesek legyünk a világ agrárpiacain. Az elmúlt hétéves költségvetési ciklusban például – amikor már capping is volt, vagyis a nagy gazdaságok támogatását egy bizonyos szinten korlátozták, és a kicsiknek is adtak – már megfigyelhető volt, hogy a kisebb gazdaságok a támogatásokból kényelmesen megélnek, nem kényszerülnek arra, hogy innovatívak legyenek, fejlesszenek, míg a nagyoknál ez szükségszerűvé vált. Vagyis amikor tovább szigorodik a KAP, akkor már a kicsiknek is versenyképeseknek, innovatívaknak kell lenniük.

Ettől függetlenül Kapronczai Istvánnak az a véleménye, hogy a támogatásokra szükségünk van, hiszen olyan piacon versenyzünk, ahol a versenytársak nem 15, hanem 30-35 éve jutnak hozzá ezekhez a forrásokhoz, és már előnyben vannak velünk szemben. A magyar mezőgazdaságnak még időre van szüksége a felzárkózáshoz – szögezte le.

A támogatások a bankszektor számára is fontosak. A hitelezők elvárása, hogy kiszámítható legyen a partner gazdálkodása, ebben pedig nagyon fontos tényező a támogatás. Ez utóbbi a fejlesztésorientáltságot is növeli, ami fokozza a hiteligényt – összegezte Kapronczai István. Fogyasztói szempontból is fontos a támogatási rendszer, mert stabilizálja és átláthatóvá teszi az élelmiszer­piacot, a szigorú élelmiszer-biztonsági rendszer pedig további garanciákat ad a vásárlóknak.

A szakértő szerint a következő uniós ciklus környezetvédelmi követelményei viszont nehéz helyzetet teremthetnek az agrártermelők számára a piacokon. Az EU-ban – ahová a magyarországi export 80-90 százaléka megy – egyre inkább követelmény az élelmiszer-biztonság dokumentálása, s mivel ebben a magyar termelők nem járnak az élen, kiszorulhatnak ezekről a piacokról. A zöldítés megdrágítja a termelést, így a harmadik piacokon nem leszünk versenyképesek – hívta fel a figyelmet Kapronczai István. Mindezeket figyelembe véve Románia lehet a nagy lehetőség, mert a fogyasztói elvárásokat tekintve nem „érett” a piaca, de az EU-ban van.

Az új KAP-ról azt mondta a szakértő, hogy két átmeneti évre lehet számítani, a vita pedig talán annyiban letisztult, hogy markánsan megfogalmazódott a bizottság és az EP álláspontja is. Ugyanazokról az elvekről vitatkoznak, csak más mértékegységet használnak. Szerinte 2021 tavasza-nyara környékén megszülethet a megoldás.

A zöldítésnek nagy szerepe lesz, viszont a Green Dealben és a Farm to Forkban van olyan koncepció – mint a műtrágya és a növényvédő szerek csökkentése, az ökológiai termelés jelentős felfuttatása –, amelynek azért akadnak veszélyei. Mint Kapronczai elmondta: az USDA (az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma) számításai szerint a Farm to Fork program bevezetésével az agrártermelés és -export 7–12 százalékkal esne vissza az Európai Unióban, attól függően, hogy hányan követik az előírásokat.

Még ijesztőbb, hogy ennek a visszaesésnek a hatása azokban az országokban jelenik meg, ahol az élelmiszer-ellátás biztonsága amúgy sem stabil, és az éhezők száma 22–155 millióval növekedne a jelenlegi 600-700 millióról. Vagyis szükség van a zöldítésre, de okosan, számolva a gazdasági hatásokkal.

Egyre fontosabb a képzés

A jól gazdálkodó termelőknek az új KAP keretében sem kell átírniuk eddigi gyakorlatukat, de mindenkinek nagyobb hangsúlyt kell helyeznie az innovációra és a beruházásfejlesztésre – hangsúlyozta Kapronczai István. Hosszú távon nem tarthatók fenn ezek a kedvező támogatási és hitelfeltételek, alacsony kamatok és uniós támogatások, ezért ha valaki fejleszteni akar, akkor azt most kell megtennie. Viszont szerinte ma már kevés fejleszteni, képeznie is kell magát a gazdának, hogy minél többet ki tudjon hozni a modern technológia által biztosított lehetőségekből.