Magyar gazdaság

A világ beteg emberévé válhat az Európai Unió

Európa felett sötét felhők gyűlnek: nem szűnik a járvány, a kontinens lemaradt a vakcinázási versenyben, és nő az aggodalom amiatt, hogy a gazdaság újraindításához megszavazott uniós kilábalási alap túl lassan és nem elég hatékonyan lendül mozgásba.

Miközben a Nemzetközi Valutalap (IMF) lefelé módosította előrejelzését az eurózóna gazdasági növekedésére, nő a félelem, hogy a tavaly fogcsikorgatva kialkudott európai uniós kilábalási alap nem olajozza meg eléggé a gépezetet. Sorban jelentkeznek a politikai repedések: Brüsszelt kemény bírálatok érik a gazdaság újraindításához elengedhetetlen vakcinázás lassúságáért, az olasz kormány belebukott az EU-támogatások felhasználása körüli vitába, a három balti állam pedig azzal fenyeget, hogy visszavonja a kilábalási alaphoz adott beleegyezését.

A világgazdaságot illetően az IMF optimista, és legújabb kitekintőjében 5,5 százalékra módosította 2021-es gazdasági növekedési jóslatát az októberi 5,2 százalékról. Az eurózóna az egyetlen meghatározó gazdaság, amely lejjebb vitte az előrejelzését: 5,2 százalékról 4,2-re.

A négy legnagyobb európai gazdaság – a német, a francia, az olasz és a spanyol – kilátásai romlottak az IMF szerint. A globális növekedési reményeket a járvány elleni vakcinázás és a költekezési programok olajozzák, de éppen ez az a két terület, amellyel kapcsolatban Európában kételyek merültek fel. Az EU 750 milliárd eurós kilábalási alapjának tavalyi elfogadása még eufóriát okozott a piacokon. A növekvő pesszimizmus még alig érzékelhető, de az euró erősödését a dollár ellenében máris visszafogja, ami az Európai Központi Bank számára most jó hír, de emiatt továbbra is szükség lehet az ultralaza monetáris politikára, ami hosszabb távon már hátránnyá válhat.

Bruno Le Maire
Fotó: Julien Mattia / Anadolu Agency/AFP

A kilábalási alap felhasználását sokan bírálják. A tagállamoknak áprilisra kell benyújtaniuk a terveiket arról, hogy miként használják majd fel az alap támogatásait és hiteleit. Ezeket az Európai Bizottság bírálja el, a szükséges EU-s hitelfelvételhez a tagállami parlamenteknek is hozzá kell járulniuk, és a tervek szerint a második fél évtől indulhatnak a kifizetések. A folyamat azonban túl lassú és bonyolult, mindenképpen gyorsítani kell, ha Európa ki akar jutni a válságból – mondta tegnap a Financial Timesnak Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter.

Nem azért áldoztunk ekkora politikai tőkét a tervre, hogy technokrata okokból késlekedjen

– mondta. A franciák például a tervezett százmilliárd eurót kitevő – részben az alapból finanszírozandó – gazdaságélénkítési költségvetésüknek legalább a felét már az idén szeretnék elkölteni.

Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg a brit lapnak Wolfgang Schauble, a német parlament elnöke, aki korábban pénzügyminiszterként a költségvetési szigor rigorózus őre volt. Ő később a válságkezelő közös európai költekezés nagy hívévé vált, de most már attól tart, hogy a kormányzatok képtelenek időben előkészíteni a pénz hatékony felhasználásához szükséges reformokat.

Már régen meg kellett volna határozni, hogy milyen területeken fektessék be ezeket a pénzeket a tagállamok, remélem, felgyorsul a folyamat

– mondta.

Miközben a kilábalási alap jóváhagyási folyamata még fél év után sem zárult le, ismét megmutatkozott, milyen feszültségekhez vezethet az EU-ban, ha az állam- és kormányfők és az Európai Parlament szembemennek egymással. A Politico arról számolt be, hogy Észtország, Lettország és Litvánia nemrégiben közös levélben fordult az EU portugál elnökségéhez, amelyben kilátásba helyezték, hogy visszavonják a kilábalási alap támogatását, ha az Európai Parlament blokkolni igyekszik a Baltica gyorsvasútprojekt 1,4 milliárd ­eurós támogatását.

európai uniós IMF koronavírus gazdaság
Kapcsolódó cikkek