Ha sikerül felgyorsítani a vakcinázást, és az év második felében megtörténik a nyitás, a hirtelen előálló munkaerőhiány miatt akár egy bérrobbanás sem zárható ki – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, és hozzátette: azokban az ágazatokban, amelyeket nem befolyásolt a járvány, továbbra is két számjegyű bérdinamika várható az idén. Suppan Gergely előrebocsátotta, hogy
a vendéglátóhelyek kinyitásakor a munkaerő-kínálat nagy valószínűséggel nem fogja tudni tartani a lépést a kereslettel, és az ágazatba visszatérhet a munkaerőhiány. A Takarékbank szerint idén 8,4 százalékkal emelkedhetnek a fizetések.
Árnyalja a képet, hogy a szakszervezetek és a munkaadók az idén, hosszú tárgyalássorozat végén 4 százalékos minimálbér-emelésben állapodtak meg a tavalyi 8 százalék után. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a legalacsonyabb munkabér a korábbi éveknél kisebb növekedése mindenképpen lassítja a bérdinamikát. Rámutatott az összetételhatás ellentétes tendenciájára is:
tavaly sok esetben az alacsonyabb termelékenységű, kisebb keresetű munkavállalókat építették le, ők az idén várhatóan ismét el tudnak majd helyezkedni, ami úgy torzíthatja a statisztikát, hogy a kimutatott béremelkedés alacsonyabb lesz, mint a tényleges.
Az elemző az idén az átlagkeresetek 5,6 százalékos bővülésére számít.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szintén a korábbi évekhez képest visszafogott növekedési ütemet vetített előre. Mint felidézte, 2019-ben és 2020-ban már csökkent a keresetek gyarapodása, miután sokáig feszített ütemben emelkedtek a fizetések.
Szerinte hosszabb távon nem fenntartható a korábbi évek üteme, mert az előbb-utóbb megjelenik az inflációban is.
A bérfejlesztések jelentős része március–áprilisig megtörténik, azután már csak egyedi döntések vannak. Az K&H Bank idén 5 százalékos bérnövekedést vár.
Suppan Gergely az idei béremelkedéssel összefüggésben az áthúzódó hatásokat emelte ki. Emlékeztetett, hogy tavaly júniusban a pedagógusok 10, novemberben az ápolók és egészségügyi szakdolgozók 20, a postai dolgozók 10 százalékos emelést kaptak, idén januárban pedig az orvosok bére növekedett.
Szintén erőteljes bérdinamikát regisztráltak a magánszektor több területén, például a Mercedesnél 14, az Aldinál 8 százalékos emelésről született megállapodás, az Auchan pedig átlagosan 5,6 százalékos béremelést jelentett be.
Csökkent a szakadék a fővárosi és a vidéki bérek között
Magyarországon Budapesten lehetett 2020-ban a legjobban keresni, a vidéki fizetések azonban jócskán felzárkóztak a fővárosiakhoz – derült ki a Fizetesek.hu portál által készített elemzésből. Míg 2019-ben a fővárosi és a legrosszabb megyei átlagkereset között 142 ezer forint volt a különbség, ez a szakadék 2020-ban jelentősen, 89 500 forintra csökkent a portálhoz beérkező adatok szerint. A legmagasabb átlagfizetéssel Komárom-Esztergom megyében számolhattak, a legalacsonyabb bruttó béreket pedig Csongrád megyében vihették haza a munkavállalók. A cégvezetőket leszámítva továbbra is a pilóták keresnek a legjobban, a legrosszabbul pedig a munkavállalóként dolgozó varrónőket fizetik.
