Gondokat okoznak az EU-s adóügyi kooperáció hiányosságai
Az Európai Számvevőszék kedden közzétett különjelentése szerint az Európai Unió tagállamai közötti
adóügyi információcsere továbbra sem elegendő a méltányos és eredményes adózás biztosításához az egységes piacon.
A problémák nem kizárólag az uniós jogszabályi keretet, hanem annak végrehajtását és nyomon követését is érintik. A számvevők megállapítása szerint a megosztott információk jellemzően nem megfelelő minőségűek vagy azokat nem használják fel kellő mértékben.
A határokon átnyúló tranzakciók egyre növekvő száma megnehezíti a tagállamok számára a megfizetendő adók helyes megállapítását,
és elősegíti az adókikerülést és az adókijátszást. A becslések szerint csak a társaságiadó-kikerülés miatt kieső uniós adóbevételek nagyságrendje évi 50 és 70 milliárd euró között mozog, és ha figyelembe vesszük az egyedi adózási szabályokat vagy az adóbeszedés kifogásolható hatékonyságát, eléri a mintegy 190 milliárd eurót. A tagállamok közötti együttműködés tehát elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a kivetett adókat az azokra jogosult tagállamokban hiánytalanul beszedjék.
A méltányos adózás az uniós gazdaság sarkalatos pontja: növeli a jogbiztonságot az adófizetők számára, fokozza a beruházásokat, élénkíti a versenyt és az innovációt
– nyilatkozta Pelczné Gáll Ildikó, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – Az utóbbi években indított kezdeményezések révén a közigazgatási szervek páratlan hozzáférést kaptak az adóügyi információkhoz. A megosztott információkat azonban sokkal nagyobb mértékben kell felhasználni ahhoz, hogy a rendszer elérje teljes potenciálját.”
A számvevők figyelmeztetnek:
az adóügyi információk cseréjére az Európai Bizottság által létrehozott jogszabályi keret átlátható és logikus, de több hiányossága is van. Először is a jogszabályi keret nem szab gátat eléggé az adókikerülésnek és az adókijátszásnak. Többek között a kriptovalutákra, de más bevételi formákra sem vonatkozik adatszolgáltatási kötelezettség, így azok nagyrészt adózatlanok maradnak. Továbbá a tagállamoknak nyújtott segítség sem éri el szükséges mértéket. A Bizottság csak érintőlegesen foglalkozik a rossz adatminőség kérdésével, illetve nem értékeli, hogy mennyire eredményesek és mekkora visszatartó erejük van a szabálysértések nyomán kiszabott szankcióknak. Végezetül a Bizottságnak több, a tagállamokat segítő iránymutatást kellene nyújtania, különösen az adatelemzés és -felhasználás területén.
A megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalához elengedhetetlen,
hogy az adóhatóságok jobb rálátással rendelkezzenek az adókikerülés és adókijátszás által leginkább érintett területekre, még sincs uniós keret a rendszer eredményeinek nyomon követésére. A számvevők felhívják a figyelmet arra, hogy a gyakorlatban uniós szinten nem alkalmaznak egységes teljesítménymutatókat az adózás területén a tagállamok között folytatott információcsere eredményességének mérésére.
Az adóügyi információcserére szolgáló rendszer jól működhet, ha az adatok pontosak, hiánytalanok és időben megérkeznek.
A számvevők bírálata szerint ez sajnálatos nem mindig van így. Sőt, a megosztott információkat rendszerint nem használják fel kellő mértékben, ami adóbevétel-kieséshez vezet. A számvevők megállapították azonban, hogy mind a megkeresésre történő információcsere, mind a spontán információcsere eredményesen működik. Hasonlóképp az adófizetők két vagy több, közös vagy egymást kiegészítő érdekkel rendelkező tagállam általi egyidejű ellenőrzése eredményes eszköznek bizonyult az határon átnyúló tranzakciókra vonatkozó adók megállapításához.
