Járványhatás: kiürült az égbolt Magyarország felett

Hecker Flórián | Tavaly több mint 55 százalékkal csökkent a repülőgép-forgalom a magyarországi légtérben – közölte a hazai légi forgalmi irányító szolgálat a Világgazdaság megkeresésére. Az állami tulajdonú Hungarocontrol Zrt. a Magyarország felett átrepülő forgalom szervezése mellett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér terminálirányítását és a NATO megbízásából a koszovói magaslégtér átrepülő forgalmának kezelését is ellátja. A lapunknak küldött statisztikából kiderül, hogy tavaly összesen 424,5 ezer repülőgépmozgást rögzítettek az ország felett, szemben a 2019-es 945 ezres adattal. A legnagyobb mértékű visszaesés Ferihegyen következett be: a 122 ezres bázishoz képest mintegy 61 százalékkal kevesebb járat érkezett, illetve indult. A Magyarország felett átrepülő gépek száma csaknem 758 ezer volt két éve, 2020 azonban közel 57 százalékos mínuszt hozott. A Koszovó feletti magaslégtéren áthaladó repülőgépeknek az 55 százaléka tűnt el.

A visszaesés a kisgépes repüléseknél volt a legkisebb, a szegmensben 23 százalék körüli csökkenést regisztráltak a Hungarocontrol légi forgalmi irányítói. A tendencia oka egyértelműen a Covid–19 okozta válság. A koronavírus-járvány már a múlt év elején éreztette hatását a légi közlekedésben, az igazi törés azonban a vírus olaszországi megjelenése után következett be. Az európai légi közlekedés április 12-én érte el a mélypontot, amikor 91 százalékkal kevesebb járat volt a levegőben, mint egy évvel korábban. A visszarendeződés május végén kezdődött meg, a magyar Európa tíz legforgalmasabb légterének egyikévé vált. Július végéig töretlenül nőtt a forgalom, augusztus közepén azonban, a járvány második hullámának érkezésével, újra beszakadt a repülések száma.

Mivel a Hungarocontrol működésének finanszírozása elsősorban a légtérhasználók által fizetett díjakból történik, a cég alapvetően nem igényel költségvetési forrást. 2019-es nettó árbevétele 37,12 milliárd forint volt, amelynek 98,8 százalékát a légi forgalmi díjak adták. A forgalomcsökkenés értelemszerűen bevételkiesést okoz, hogy pontosan mekkorát, azt nem közölte a vállalat, ám kiemelte, hogy a tulajdonosi szervezet biztosítani tudja a válságkezeléshez szükséges rugalmasságot. „Minden segítséget megkapunk a működést felügyelő nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől, a 2021-es üzleti tervezésre is” – jelezték. Rámutattak ugyanakkor, hogy az átgondolatlan nemzetközi reakciók és a légitársaságok brüsszeli lobbija is megnehezítette az európai légi navigációs szolgáltatók életét. Az európai légi forgalmat koordináló Eurocontrol

a tavasszal azt indítványozta, hogy a 2020. február és május között esedékes átrepülési díjakhoz kapcsolódó számlákat a légitársaságok haladékkal fizethessék meg. Magyarország a javaslat ellen szavazott, de a tagállamok kétharmados többsége igennel. „Az alacsony forgalom mellett tehát hatalmas kockázat, hogy a piaci alapon működő légitársaságok nem vagy csak késve fizetnek a légi forgalmi szolgálatok által kötelezően ellátandó szolgáltatásokért.”

A Hungarocontrol azt is közölte, hogy a következő öt évre tervezett beruházások végrehajtási ütemezését újra át kellett vizsgálnia. A járványhelyzet további alakulásától függ, hogy a légi navigációs szolgálatok miként tudják stabilizálni a pénzügyi helyzetüket. Az Eurocontrol előrejelzése szerint a forgalom legkorábban 2024 végére állhat vissza a 2019-es szintre, ennek alapján a Hungarocontrol a 2019-es gépmozgások 50-60 százalékával számolhat 2021-ben.

Újra kellett vizsgálni a következő öt évre tervezett beruházások ütemezését