Újra nőhet a termelékenység
Hosszú távon fennmaradhatnak a válság előtti folyamatok, a munkatermelékenység tovább emelkedhet, ehhez azonban újabb intézkedésekre van szükség – mondta a Világgazdaságnak Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. A koronavírus-járvány nyomán előtérbe kerül a munkahelyek védelme, azonban hosszabb távon érdemes lehet a munkatermelékenységre fordítani a figyelmet. Soós Gábor Dániel, az MNB főosztályvezetője aláhúzta: a következő években dől el, hogy Magyarország reformpályára lép-e, és emelkedik-e a termelékenysége, vagy a közepes jövedelműek csapdájában ragad. A korábbi évtizedek tapasztalatai szerint felzárkózás csak jelentős termelékenységbővülés mellett lehetséges. A jegybank közgazdásza hangsúlyozta: 2017 óta gyorsan nő a munkatermelékenység, ugyanakkor minden téren számottevő a tartalék.
A 2013–2017 közötti időszakban elsősorban a foglalkoztatottak számának emelkedése folytán nőtt Magyarország gazdasági teljesítménye, ekkor azonban történt egy váltás – magyarázta Soós Gábor Dániel. A váltás óta egyértelműen a termelékenység húzza a növekedést, a demográfiai folyamatok viszont 2013 óta enyhén visszahúzzák a gazdaságot. A magyar kkv-k termelékenysége fele a nagyvállalatokénak, de az elmúlt években ez a kör is kezd felzárkózni. Az MNB közgazdásza kedvezőnek ítélte, hogy a hazai kisvállalatok termelékenysége 30 százalékkal nőtt az elmúlt években, míg az EU-ban ez mindössze 10 százalék volt. A digitális infrastruktúra ugyan jó, viszont a használata jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Az állam digitális fejlettsége alacsony, az uniós országok alsó harmadában vagyunk, ezen a téren jelentős fejlődési potenciál van.
