Virág: növelni kell a jegybank mérlegét
A válság rávilágított, hogy a sikeres gazdaságpolitikához a fiskális és a monetáris politikának szorosabban együtt kell működnie – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a 8. Lámfalussy-konferencián. A jegybank alelnöke a monetáris politika idén várható irányairól beszélve kijelentette, hogy növelni kell az MNB mérlegét. Saját mérlegük növeléséhez a nagy nyugati jegybankok a 2008-as válság után kezdtek hozzá, a folyamat 2020-ban új lendületet kapott. A kelet-közép-európai régióban csak tavaly kezdett meghonosodni a módszer, amely meghatározhatja a monetáris politika közeljövőbeni irányát. Virág Barnabás aláhúzta: a nagy jegybankmérleg lesz az új norma. A költségvetés finanszírozására és a hatékony monetáris transzmisszó érdekében folytatódhatnak az állampapír-vásárlások. A gazdaság zöldítésében és a digitalizációban szintén szerepet kaphatnak a jegybankok. Az MNB alelnöke figyelmeztetett is: a japán példát el kell kerülni, nem szabad túlzott mértékben beavatkozni a piaci folyamatokba, azonban a modern jegybankoknak középtávon is hozzá kell járulniuk a fellendüléshez.
A jegybank 2021-ben is a munkaerőpiac stabilizálását és a kkv-szektor segítését célozza – mondta Ji Kang, a kínai jegybank elnöke. Két olyan új eszközt vezettek be, amellyel közvetlenül juttathatnak forrást a reálgazdaságba: az egyik egy preferenciális hitel, amellyel a kínai jegybank közvetlenül a kkv-knak nyújt forrást, a másik eszköz a bankrendszer likviditását erősíti. A kkv-program mintegy 31 millió vállalkozásnak segített. A hitelezési döntések a hitelintézetek kezében vannak, a likviditást viszont a jegybank adja. Kína GDP-arányos bruttó teljes adóssága 20 százalékponttal, 280 százalékra emelkedett 2020-ban. Ji Kang kifejtette: tavaly 50 bázispontos kamatvágást hajtott végre a kínai jegybank, így az egynapos hiteleszköz kamata 2 százalék alá süllyedt.
Az alacsony kamatkörnyezet még jó ideig velünk marad, a monetáris politika hangsúlya továbbra is a nem konvencionális eszközökön lehet – hangsúlyozta William B. English, a Yale Egyetem professzora, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve korábbi tisztségviselője. A jegybankok újragondolhatják az eszköztárukat. A professzor rámutatott: a korábbinál aktívabb anticiklikus fiskális politikára lenne szükség, amely az alacsony kamatkörnyezettel együtt tompíthatja a válságokat. William B. English arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanki függetlenség fenntartása érdekében intézményi átalakításokra lehet szükség. Jacques de Larosiere, korábbi francia jegybankelnök rámutatott, hogy a központi bankok közvetlen fiananszírozói lettek a költségvetéseknek, aminek a hosszú távú hatásait csak évek múltán láthatjuk. Az infláció túl alacsony – a hosszú távú dezinflációs folyamatok, az elöregedő társadalom és a digitalizáció miatt –, ami kockázatot hordoz. Az évekig nulla körüli kamatkörnyezet súlyosan ronthatja a hosszú futamidejű megtakarítási hajlamot, a félretett pénzt extrém likvid eszközökben tarthatja a lakosság. Jacques de Larosiere szerint az infláció hiánya félrevezető, hiszen a pénzügyi eszközök értéknövekedése is egyfajta infláció, ami akár krízishez is vezethet.
Nem előztünk a kanyarban
Egyelőre nem sikerült a kanyarban előzni, de még nem szalasztottuk el a lehetőséget – írta Matolcsy György a Növekedés.hu-n megjelent cikkében. A magyar gazdaság teljesítménye tavaly az EU középmezőnyében volt, amiért az alulteljesítő állami beruházások a felelősek.
