Minden idők legnagyobb visszaesését könyvelhette el tavaly a globális idegenforgalom – közölte a napokban az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO).
A statisztikák egymilliárddal kevesebb vendégérkezést regisztráltak, mint 2019-ben.
A szektor összeomlásának valódi paramétereit talán az utolsó jelentős gazdasági megrázkódtatást okozó 2008-as pénzügyi világválság kitörését követő számokkal összevetve lehet a legjobban megvilágítani. 2009-ben az összesített globális adatok az érkezések 4 százalékos csökkenését mutatták, ez a mutató 2020-ban mínusz 74 százalék volt.
Néhány régióban azonban, illetve bizonyos időszakokban még ennél is sokkal rosszabb volt a helyzet. Az statisztikai szervezete, az Eurostat szerint például a közösség területén áprilisban 95 százalékkal zuhant az érkezések száma az előző év azonos hónapjához mérten. Mindazonáltal az egész időszakot tekintve
Európában átlag alatti mértékben, 71 százalékkal, vagyis 500 millióval csappant meg az utazók száma.
Jóllehet az utóbbi időben a vakcinák megjelenésével világszerte éledezni kezdett a fogyasztói bizalom, még nem látható tisztán, hogy az egyes államok mikor vonják vissza részben vagy teljesen a külföldi utazásokat akadályozó szigorú intézkedéseket. Az UNWTO ugyan tartózkodik attól, hogy jóslásokba bocsátkozzon, Zurab Pololikasvili főtitkár azonban úgy véli, számos intézkedéssel gyorsítható a kilábalás. „A tesztelésekkel, a fertőzések visszakövetésével és az oltási igazolások kiállításával lehet a legjobban segíteni a biztonságos utazást, egyben siettetni az idegenforgalom talpra állását” – állapította meg.
Visszatérve a számokra, az ENSZ idegenforgalmi szervezete szerint
az ágazat veszteségei összességében elérték az 1300 milliárd amerikai dollárt, ez a tizenegyszerese a 2008-as válság nyomán elszenvedett deficitnek.
A munkavállalók szempontjából értékelve az iparágat sújtó csapást, az UNWTO azt állapította meg, hogy több mint 100 millió, sőt akár 120 millió állás is veszélybe kerülhetett.
Regionális bontásban a legmeredekebben, mintegy 84 százalékkal az ázsiai csendes-óceáni térségben esett a vendégérkezések száma, amit valószínűleg az Ausztrália és az Új-Zéland által bevezetett rendkívül szigorú korlátozások okozhattak. Körülbelül 300 millió utazás maradt el ebben a régióban. A legkisebb mértékben az amerikai kontinens idegenforgalma sínylette meg a pandémiát, ott például az Egyesült Államok és Brazília által elrendelt, viszonylag lazább intézkedések következtében csupán 69 százalékkal csökkent az érkezések száma.
Visszaköszöntek a Franco-korszak számai
Spanyolországban tavaly a 2019-es adatokhoz képest 73 százalékkal, 91,6 millió vendégéjszakára csökkent a hotelek forgalma – közölte a hét elején az ország statisztikai hivatala (INE). Ez a legnagyobb visszaesés, amióta az INE ennek az adatnak a gyűjtésével foglalkozik. Hat százalékkal mérséklődött 2020-ban az ország szállodáiban elkért átlagos szállásdíj is, ami összefügghet azzal, hogy a külföldiek által eltöltött szállodai éjszakák száma nagyobb arányban, 82 százalékkal zsugorodott, míg a hazai vendégek esetében kisebb, nagyjából 58 százalékos volt a visszaesés. Az El País című napilap szerint egyébként kevesebb mint 20 millió turista fordult meg tavaly Spanyolországban, és nem egészen 20 milliárd eurót költöttek, miközben 2019-ben az ország határain túlról 83,5 millióan látogattak az Ibériai-félsziget nagyobbik országába, és 92 milliárd eurót hagytak ott. Utoljára a Franco-korszak derekán, 1968-ban utazott 20 milliónál kevesebb külföldi a bikaviadalok és a flamenco hazájába. Ráadásul a tömeges turizmus előreláthatólag az idén is csak szeptemberben, azaz a nyári főidény után startolhat el, legalábbis erre lehet következtetni az ország miniszterelnöke, Pedro Sánchez szavaiból. Sánchez az UNWTO január végén tartott ülésén jelentette ki, hogy csak a társadalom legalább 70 százalékának beoltását követően indulhat a szezon, ami csupán szeptemberre érhető el Spanyolországban. | VG
