Az adózásban bevezetett digitalizációs fejlesztések eredményeként jelentősen nőtt az adófizetési hajlandóság és kiemelkedő mértékben fehéredett a magyar gazdaság – világítanak rá az Állami Számvevőszék elemzői.
Kiemelik: a 2007-2019. évek közötti időszakban több mint duplájára nőtt a központi költségvetés áfabevétele, az áfarés – a kivetett és a beszedett áfa különbsége – pedig a 2010. évi 21,9 százalékról 6,6 százalékra mérséklődött, ami a legjelentősebb mértékű fehéredés az Európai Unióban.
A gazdaságfehérítő intézkedések fontos hatása – az állami bevételek növekedése mellett –, hogy
növeli az átláthatóságot, igazságos piaci viszonyokat teremt a gazdaság szereplői számára, jelentősen csökkenti a korrupció lehetőségét és erősíti a tisztességes adófizetést, a fair piaci versenykörnyezet megszilárdítását
Mindezek alapján a magyar gazdaság elmúlt években végbement fenntartható kifehérítése a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét támasztja alá.
Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ezekben az ÁSZ szakértő elemzői nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező gazdasági és társadalmi dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az eredményeket.
Az adórendszer hatékonyságának növelése megkívánja, hogy az adókból származó bevételek beszedésére minél teljesebb körben, minél egyszerűbben, illetve minél olcsóbban kerüljön sor.
Ehhez az elmúlt években nagyban hozzájárult a digitalizáció eszközeinek megjelenése az adózás területén.
A fogyasztáshoz kapcsolódó adók GDP-hez viszonyított aránya 2012-től folyamatosan növekedett. A fogyasztáshoz kapcsolódó adóztatás előnye, hogy ösztönzi a megtakarítást, a jövedelem és tőkefelhalmozást, továbbá az adóterhelés a tényleges fogyasztás irányába tolódik el. A fogyasztáshoz kapcsolódó adónemek közül az áfa meghatározó részarányt képvisel az állami bevételeken belül.
Az áfabevétel beszedésének hatékonysága az áfarésen – vagyis a kivetett és valóban beszedett áfa különbségén – keresztül mérhető, amelynek mértéke Magyarország tekintetében az elmúlt 10 évben jelentősen javult. Ebben jelentős szerepe volt a digitalizáció elmúlt időszakban történt térhódításának – húzzák alá az ÁSZ elemzői. Arra is rámutatnak, hogy az áfarés mértéke a korrupció elleni fellépés, az integritás fontos indikátora.
Az online pénztárgépek, majd az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) és az online számlarendszer bevezetése
hozzájárult ahhoz, hogy 2007-ről 2019-re a befolyt áfabevétel több mint duplájára nőtt, a központi költségvetési bevételeken belüli aránya 2019-re több mint 30 százalékra emelkedett, ami meghaladta a 2012-ben, az áfakulcs-emelés évében realizált kiemelkedő szintet.
A digitalizációs fejlesztések hatására a magyar áfarés a 2013-ig jellemző 20 százalék körüli mértékről 2019-re – az Európai Bizottság adatai szerint – 6,6 százalékra mérséklődött, amely mérték kedvezőbb mind az európai uniós, mind a V4 országok átlagos adatánál. Ez az uniós átlag alatti érték amiatt is jelentős, mivel nagyon rövid idő alatt sikerült ekkora tisztulást elérni a piaci szereplők körében.
Az ÁSZ elemzőinek összegzése szerint a bevezetett gazdaságfehérítő intézkedések 2014-2018 között mintegy 1400 milliárd forint többletbevételt eredményeztek a költségvetés számára, de emellett egyszerűsödött Magyarország adórendszere, csökkent az adóadminisztráció és javult az adóellenőrzések hatékonysága is. Mindezek alapján eredményesek voltak az adózás területén bevezetett digitalizációs fejlesztések.
Az ÁSZ szakértői azt is bemutatják, hogy a digitalizáció terjedésével az EU tagállamaiban is megjelentek az adóbevételek növelését elősegítő, digitalizációhoz kapcsolódó kezdeményezések.
Több tagállam kezdte meg a biztonságos vagy online pénztárgépek bevezetését, illetve az online pénztárgépek rendszeréhez kapcsolódó szabályozás kialakítását. Az online pénztárgépek bevezetésén túlmenően a közúti áruforgalmi ellenőrző rendszerek vonatkozásában is található példa a tagállamok gyakorlatában.
Mindazonáltal megállapítható, hogy – nemzetközi összehasonlításban – Magyarországon vezették be a legsokrétűbb megoldásokat az adózáshoz kapcsolódó digitalizációs eszközök terén – világítanak rá az Állami Számvevőszék elemzői.
