Fiskális ösztönzéssel indítanak újra
Az eddigieknél magasabb költségvetési hiány jelentős fiskális stimulust adhat a magyar gazdaságnak, ami a bruttó hazai termék (GDP) alakulásában csapódhat le – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A válság előtti években rendre 3 százalék alatt alakult a deficit, az ehhez képest idén várható 6 százalék feletti hiány jelentős gazdaságélénkítő intézkedéseket sejtet, és a jövő évre valószínűsíthető 4 százalék feletti hiány is arra enged következtetni, hogy a kormány számottevő összegekkel támogatta a növekedést. A szakértő hozzátette: a fiskális stimulust erősítik a várhatóan már az idén megérkező uniós helyreállítási alap forrásai. A magyar kormány február elején jelentette be a gazdaság újraindításának akciótervét, amely a járvány elmúltával kilenc területre fókuszálva segítheti a talpra állást. A program részletei azonban egyelőre nem ismeretesek, csak néhány irányvonal tudható a február 5-én megjelent rendeletből.
A részletek ismerete nélkül nehéz megmondani, hogy mely szektorokat és milyen mértékben támogatja a gazdaság-újraindítási akcióterv – mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője Az otthonteremtési programban az áfakedvezmények újraindíthatják a 2020-ban megemelkedő újlakás-áfa miatt fiókba került terveket, de az új projektek beindulása inkább csak jövő évtől várható. A lakásfelújítások hatása viszont azonnal jelentkezhet, és az építőiparon keresztül 0,1-0,2 százalékponttal javíthatja a 2021-es GDP-t. A 25 éven aluliak személyi jövedelemadójának elengedése szintén 0,1-0,2 százalékponttal javíthatja a gazdaság teljesítményét a fogyasztás pörgetésével, azonban az intézkedés csupán 2022-ben fejti ki hatását.
A felsőoktatásra várhatóan elköltendő 1500 milliárd forint biztosan megmozdítja a gazdaságot, azonban a költések célja egyelőre nem ismert, így nem tudni, mely ágazatokba áramolhatnak a források. A kollégiumok felújítása, illetve építése az építőipart tolhatja meg, a dolgozói béremelések a fogyasztásban csapódhatnak le. Suppan Gergely hangsúlyozta: a beruházásösztönző programoknak köszönhetően a növekedés enélkül is megindul az idén, az újraindítási csomag erre tehet rá egy lapáttal. Török Zoltán a felsőoktatási támogatással kapcsolatban hangsúlyozta: nincs közvetlen köze a gazdaság újraindításához, azonban fontos, hogy az oktatásra nagyobb figyelem irányuljon, a program jelentősen hozzájárulhat a versenyképesség javításához.
A pedagógusok 50 százalékos béremelése sem lenne túlzás, jelenleg a kezdő tanári fizetés alacsonyabb, mint az élelmiszerláncokban elérhető kereset – hívta fel a figyelmet a Takarékbank vezető elemzője, Török Zoltán, aki az információs technológiai szektor fejlesztésére összpontosítana nagyobb figyelmet, amely számos térségbeli országban – a Baltikumban, illetve Romániában – mára a gazdaság motorjává vált. Szerinte a vidékfejlesztés erősítése például jó irány, ezen keresztül az élelmiszeripar felfuttatására is van lehetőség, valamint a hadiipar és az oktatás is kitörési pont alapja lehet. A hosszú távon sikeres felzárkózáshoz a közoktatás és az egészségügy átfogó reformját tartaná célszerűnek az elemző. Egyes területeken van előrelépés, érdemes lenne ugyanakkor teljeskörűen újragondolni a nagy ellátórendszerek működését – jegyezte meg.
