A volumene 2021-ben már 5,8 százalékkal, majd 2022-ben további 5 százalékkal nőhet. A legnagyobb kockázat a vállalatok likviditása: tavaly minden huszadik órában jelentett be valamilyen nagyvállalat fizetésképtelenséget. A „koronazombik”, vagyis azok a vállalatok, amelyeket felszínen tartottak a járvány hatását ellensúlyozó állami intézkedések, 2021 második felétől nagy számban fognak csődöt jelenteni – írja az Euler Hermes közleményében.
A negatív trend 2022-ig folytatódik, amikor 27 százalékkal több vállalat juthat csődbe, mint a járvány előtt.
Magyarország e tekintetben a jobban teljesítő országok között lesz – olvasható a hitelbiztosító előrejelzésében.
A járvány második hulláma idején a kormányok jóval célzottabb korlátozásokat vezettek be, melyek csak bizonyos szektorokat érintettek, mint például a turizmust, vendéglátást, közlekedést.
Ugyanakkor a késedelmes fizetések, a rossz adósságállomány növekedése, és a cash flow problémák mindenütt érzékelhetőek, szektortól és vállalatmérettől függetlenül.
További gondot okoz a dominó-hatás:
akár egyetlen vállalat késedelmes fizetésének hatása is gyorsan végigvonul a teljes értékláncon, magával rántva a beszállítókat is.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy 2020-ban minden huszadik órában jelentett be valamilyen nagyvállalat fizetésképtelenséget globális szinten – mondta Merész István, az Euler Hermes igazgatója.
Fotó: Getty Images
A kormányok felismerték a vállalati fizetésképtelenségből származó kockázatot és különböző intézkedéseket vezettek be: adófizetési halasztást, adócsökkentést, adóvisszatérítést, állami garanciát, kedvezményes állami hiteleket vagy adósságmoratóriumot. Ám ezen intézkedések ellenére 2021 nehéz évnek ígérkezik:
a biztosító Globális Inszolvencia Index prognózisa szerint idén 13 százalékkal, jövőre pedig 27 százalékkal több vállalati fizetésképtelenségi eljárás várható, mint 2019-ben.
Gyorsabb lesz a kilábalás
A vártnál gyorsabb vakcinafejlesztés hatására a várakozások szerint 2021 közepére a világ lakosságának, azon belül a legveszélyeztetettebb csoportok átoltottsága eléri azt a szintet, amely után már komolyabb korlátozó intézkedésekre nem lesz szükség, így a gazdasági élet gyors normalizálódásával lehet számolni.
Ennek feltétele azonban, hogy ne jelenjen meg olyan vírusmutáció, amely újabb korlátozásokat, lezárásokat kényszerít ki a kormányoktól – mondta az elemző.
Az óvatos optimizmust támasztja alá a világkereskedelem alakulása. Az árukereskedelem volumene már 2020 év végén elérte a járvány előtti szintet, köszönhetően főleg a kínai gazdasági növekedésnek. Így 2020-ban összességében 10 százalékkal esett vissza a világkereskedelem volumene, ám 2021-ben már 5,8 százalékos, 2022-ben pedig további 5 százalékos éves növekedés várható.
Ezzel párhuzamosan 2021-ben szinte minden ország növelni fogja exportját, azon belül Kína, Németország és Olaszország lesz a legnagyobb exportnyertes.
Érdekesség, hogy a kereskedelem visszapattanása sokkal gyorsabb, mint a 2009-es pénzügyi válságot követően, köszönhetően Kína látványos növekedésének.
Mikor érik el az ágazatok a járvány előtti szintet?
Az egyes gazdasági szektorok közül a járvány szinte érintetlenül hagyta az élelmiszer-kiskereskedelmet, a gyógyszeripart és az agrárszektoron belül az élelmiszertermelést. A visszaesést elszenvedő iparágak közül leggyorsabban az információtechnológia, a vegyipar, a gépgyártás és az építőipar áll helyre legkorábban, már 2021 első felében.
Év végéig a mezőgazdaság, az elektronikai ipar, a telekom szektor és a vasúti szállítmányozás teljesítménye tér vissza a járvány előtti szintre.
A Magyarország számára legfontosabb turizmus és vendéglátás, illetve az autógyártás és az autóipari beszállítói szektorok helyzete majd csak 2022-ben normalizálódik. Leglassabban a nem-élelmiszer kiskereskedelem, a légiközlekedés és a repülőgépgyártás kerül ki a válságból, 2023-ra – írja a közlemény.
