Sertéshúst népszerűsítő kampány indult

A koronavírus-járvány mindenki számára világossá tette, mennyire fontos, hogy folyamatosan elegendő mennyiségű, megbízható eredetű és jó minőségű élelmiszer álljon rendelkezésre – mondta a sertés- és mangalicahús-fogyasztást népszerűsítő kampány megnyitóján Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára. A tárca adatai azt mutatják, hogy a fogyasztók bizalma stabil a hazai sertéshús iránt, ami rendkívül fontos ahhoz, hogy az ágazati szereplők fenn tudják tartani termelésüket. A sertésszektor helyzetét nemcsak a humán járvány, hanem az afrikai sertéspestis (ASP) is nehezíti, ezért az ágazat ellenálló képességének fokozására több címen kínál támogatást az agrárkormányzat. Az állattartó telepek korszerűsítésére szolgáló és az állatjóléti támogatásokon felül 2,8 milliárd forintot juttattak válságkezelésre, 3,6 milliárdot pedig a telepek biztonságának fokozását szolgáló beruházásokra.

A tegnap indult, és február 17-ig tartó kampányt a pandémia miatt nem termékkóstolókkal és egyéb rendezvényekkel bonyolítják le, hanem a sajtóban lesznek sertéshúsfogyasztást népszerűsítő megjelenések – mondta Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese. A tízmillió forint költségvetésű kampányban külön felhívják a figyelmet a mangalicahús kiváló élettani hatásaira, így a magas vitamin- és ásványianyag-, valamint Omega–3- és Omega–6-tartalmára is.

A mangalica megmentése harminc éve kezdődött Magyarországon, mostanra már eljutottak odáig, hogy tízezer koca található az országban – mondta Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. A mangalicahúst előállítók már nem függenek annyira a japán piactól, mint 2018-ban, amikor Magyarországon is megjelent az ASP a vaddisznóállományban, ami miatt Japán kitiltotta piacáról a sertéshúsokat, köztük a mangalicát is – mondta a Világgazdaságnak Tóth Péter. Akkor 1100 japán étteremben volt étlapon a mangalica, a hazai export 45-50 százaléka ment a japán piacra. Igaz, ez nemzetgazdasági szempontból nem volt nagy tétel, hiszen az összes kivitel nem volt több 200 ezer tonnánál, de a tenyésztőknek nagy veszteséget okozott a kiesés. A japán piac helyére azonban gyorsan belépett a Távol-Keletről Hongkong és Makaó, de az európai export is szépen bővült: Németország, Svédország, Ciprus, Portugália és Olaszország is komoly vevővé lépett elő, valamint Romániába is jelentős mennyiség megy. Tóth Péter szerint a Japán által megadott regionalizáció még friss történet, most folynak az engedélyezések a szóba jöhető dél-dunántúli vágóhidaknál. Becslése szerint az első évben az így ismét Japánba szállítható mangalicahús legfeljebb 20 tonna körül alakulhat, de a mennyiség a következő években meg is háromszorozódhat. Vagyis ez a lehetőség helyzetbe hozza a dél-dunántúli tenyésztőket, de szerinte nem fordulhat elő ismét, hogy oly mértékben függjenek egy piactól, mint 2018-ban.