Decembertől ismét 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, ezért mostantól a gazdaság újraindításáé a főszerep – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. Egyben bejelentette, hogy lezárult a gazdaságvédelmi akcióterv. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) decemberi adatai szerint 2020 végén a foglalkoztatottak száma elérte a 4,5 milliót, és 14 ezerrel haladta meg az előző év azonos időszakában mértet, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék, az állástalanok száma 200 ezer volt. Az államtitkár hozzátette:
a koronavírus-járvány begyűrűzésekor félő volt, hogy a járvány nemcsak az emberéleteket fenyegeti, hanem gazdasági válsághoz is vezet, ami tömeges cégbedőléseket és munkanélküliséget okoz. A gazdaságvédelmi intézkedéseknek és a vállalkozásoknak köszönhetően ez nem így lett
– nyomatékosította György László.
A járvány nyomán megváltozó gazdasági folyamatok tavaly júniusban érték el a mélypontot a munkaerőpiacon, amikor rövid időre 5 százalék fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta, az állástalanok száma pedig elérte a 240 ezret. A nyári hónapok alatt a gazdaság újraindulásával párhuzamosan erősödött a foglalkoztatottság a gazdaságban, augusztus végére már megközelítette a korábbi szintet. Bár a járvány második hulláma idején tartani lehetett attól, hogy újra emelkedik a a kormányhivataloktól érkező visszajelzések nem igazolták az aggodalmakat.
György László ismertetése szerint a különböző programokkal összesen 327 ezer munkahelyet sikerült megtartani.
A munkahelyvédelmi bértámogatás 33 milliárd forintos értéke 17 ezer mikro-, kis- és közepes vállalkozás 200 ezer munkavállalóját védte meg, a kutatás-fejlesztési bértámogatás esetén több mint 1100 cég 21 ezer dolgozóját 17 milliárd forinttal támogatták.
A válság sújtotta turizmus és vendéglátás területén már több mint 100 ezer munkavállaló után igényeltek támogatást, összesen 14 400 munkaadó nyújtott be igénylést mintegy 28 milliárd forintra. Az államtitkár tájékoztatása szerint 34 ezer új munkahelyet is létre tudtak hozni a gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Továbbá
100 milliárd forint keretösszegű pályázat áll rendelkezésre a vállalkozásoknak beruházásaik megvalósítására, főként az élelmiszeripar, az egészségipar, a zöldgazdaság és a divat-dizájn ipar számára.
Elemzői reakciók
Figyelemre méltó, hogy ezúttal nem alakult ki olyan mély munkaerőpiaci válság, mint a 2008–2009-es idején. Kiemelhető a bértámogatási programok jelentősége, amelyeket – bár Magyarországon újdonságnak számít – Németországban a 2008-as válságkezelés során már sikeresen alkalmaztak. Érdemes felidézni, hogy hazánkban a legutóbbi válságot követően a közfoglalkoztatottak száma elérte a 250 ezret, ezúttal viszont nincs kormányzati szándék a közmunkaprogramok ismételt felfuttatására. A Belügyminisztérium adatai is ezt támasztják alá, mivel továbbra is 100 ezer körül alakul a számuk. Szerintem látszik egy átrendeződés a munkaerőpiacon, mivel a feldolgozóiparban és az építőiparban is többen dolgoznak, de a fő kérdés, hogy mennyi lesz a tartós pályaelhagyó a vendéglátás területén.
Sokkal kisebb volt a hazai megingása, mint ahogy az előzetes várakozások jelezték. A munkaerőpiac stabilitása annak tudható be, hogy jelentősen nőtt a foglalkoztatottság az elmúlt évtizedben, az ágazatok többségében jelen levő munkaerőhiány pedig felszívta az ideiglenesen állásukat vesztőket. Érdemi bővülés történt a munkaerőpiacon az elmúlt évtizedben, 2010 óta csaknem 800 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A KSH 2019-ig rendelkezésre álló adatai szerint az elsődleges munkaerőpiacon 2010 óta mintegy 500 ezer új munkahely jött létre. A feldolgozóiparban több mint 220 ezren dolgoztak, többen, mint tíz éve, a legnagyobb felfutást a járműgyártás produkálta, ahol 80 ezerrel nőtt a munkások száma. Az építőipar is látványos emelkedésen van túl, az ágazatban mintegy 70 ezerrel több volt a munkahely, mint 2010-ben. A szállítás, raktározás ágazat 50 ezres bővülése mellett a és a szálláshely-szolgáltatási szektor is 40-40 ezerrel több állást biztosított, mint tíz éve.
A rugalmas foglalkoztatásnak is köszönhető, hogy mintegy 800 ezerrel nőtt az álláshelyek száma Magyarországon. A magyar munkaerőpiac számít az egyik legrugalmasabbnak az Európai Unióban. Véleményem szerint versenyképességi előny a rugalmas foglalkoztatás, ami az ország tőkevonzó képességét erősíti. Arra számítok, hogy a nyitás után ismét visszatérhet a munkaerőhiány, ami az év vége felé bérrobbanást idézhet elő a gazdaságban.
