Közleményük szerint támogatni kell azokat, akik kiváló gazdasági teljesítményre képesek, munkahelyeket és piacot teremtenek, de a társadalmi igazságosság megköveteli azt is, hogy az önhibájukon kívül ellehetetlenülő vállalkozások is segítséget kapjanak. Számukra a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) a kamatmentes újraindítási
gyorskölcsön 100 milliárd forintos hitelkerete lehet a megoldás, de az MKIK szükség esetén ennek a bővítését kéri a kormánytól.
A kis- és közepes vállalkozások emellett digitalizációt, fenntarthatóságot, innovációt támogató, valamint exporttevékenység fejlesztését ösztönző pályázatra is számíthatnak hamarosan.
A kamara úgy véli, hogy a nyitást követően a sikeres válságkezelő támogatásokat 1-3 hónap elteltével lehetne kivezetni,
a vállalati csőd miatti végrehajtásokat pedig legalább fél évre fel kell függeszteni.
A közlemény a gazdasági szerkezetátalakítás legfontosabb céljának a termelés, valamint a szolgáltatások modernizációját, az importkitettség csökkentését, az exportképesség javítását, az innovációs képesség erősítését, a digitalizációt, a hozzáadott érték növekedését, a fenntarthatóságot, a zöldgazdaság erősítését, az oktatási rendszer korszerűsítését nevezte.
Sürgették emellett a vállalkozásfejlesztési célú uniós források felhasználásának felgyorsítását,
az állami beruházásokban a magyar beszállítói hányad további növelését, a Széchenyi Kártya Program kiterjesztését, valamint a lakossági fogyasztás növelését célzó programokat, amelyek előnyben részesítenék a magyar termékeket, szolgáltatásokat.
Az MKIK-t a kormányfő kérte fel februárban, hogy a járvány okozta nehézségek megoldására, és a források felhasználására dolgozzon ki javaslatokat. Ezeket a múlt héten elküldték a kormánynak, és hamarosan az államigazgatás szakmai vezetőivel is egyeztetnek – olvasható a közleményben.
