Azok a bevásárlóközpontok nyitva maradnak, amelyekben élelmiszerbolt, patika és drogéria is üzemel – mondta a Világgazdaságnak Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára. Mivel ezek a kivételt képező egységek nem elkülönítve helyezkednek el, üzemeltetői szempontból nem változik a plázák működtetése, de minden más üzlet zárva tart. A bejelentéseket az MBSZ-tagok tudomásul veszik, a főtitkár pedig úgy látja, előremutató, hogy a korlátozások nem határozatlan időre, hanem két hétre szólnak, az áruházak újranyitása viszont a járványhelyzet alakulásától is függ. „Több bérlő eddig is saját hatáskörben korlátozta az egy időben az üzlettérben lévő vásárlók maximális számát” – jelezte Balatoni Judit. A bevásárlóközpontok áruházi kínálatával kereskedők forgalmára nem látnak rá, annyi viszont bizonyos, hogy bár nagy volt a szórás, az utóbbi néhány hétben, egy-két hónapban tovább csökkent a látogatók száma. A plázák szerepe azonban már a mostani korlátozások előtt megváltozott, hiszen eltávolították az ülőbútorokat, bezárták az ételudvarokat és a mozikat. Ennélfogva jó ideje senki sem közösségi életet élni jár ezekbe a létesítményekbe, hanem célirányosan közlekedik A pontból B-be, a legszükségesebb áruk beszerzésére fókuszálva.
Nem volt derült égből villámcsapás a bejelentés, az esetszámok növekedését látva napok óta benne volt a levegőben a szigorítás – reagált a Világgazdaságnak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Sem a szakpolitikai döntéshozóktól, sem pedig az operatív törzstől nem szivárgott ki információ, de a kereskedelmi szakma számított erre a forgatókönyvre. Nehéz helyzetben vannak a kereskedők, de szakterületenként nagy az eltérés abban, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása óta melyik vállalkozás milyen mély sebet kapott. A pandémia miatt megnövekedett költségeket még az a szűk réteg sem feltétlenül tudta tavaly kitermelni, amelynek a tagjai árbevételi szempontból végül stagnálásra mentették az évet. Neubauer Katalin kiemelte: a legnagyobb bajban az alkalmi ruházatot kínáló üzletek vannak, ebben a körben 70-80 százalékos forgalomvesztésről is beszámoltak, de a cipőboltosok jelentős része is 30-50 százalékos kiesést tapasztalt. Azoknál az üzleteknél, amelyeknél eddig marginális volt a webshop szerepe, és csak a teljes értékesítés 1-2 százalékát tette ki, sok esetben már 10-15 százalékra is felkúszott a virtuális kassza aránya.
Zsugorodott a bolti forgalom
Az előző hónaphoz viszonyítva januárban 0,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, az egy évvel korábbihoz képest viszont a nyers adat szerint 2,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 1,8 százalékkal csökkent – közölte a KSH. Az elemzők szerint a járvány előtti szint elérése a nyári hónapokban várható. Az első negyedévre rányomhatja a bélyegét az üzletek nyitvatartásának korlátozása, a munkanélküliség emelkedése, és ezzel összefüggésben a romló jövedelmi helyzet. | VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.