Megsínylik a boltok a harmadik hullámmal érkező lezárásokat

Egyelőre nehéz megjósolni, hogy a kiskereskedelmi üzletek forgalmára mekkora hatással lesz a – legalább – kéthetes lezárás, de akkora zuhanást semmiképp sem várok, mint egy éve, a március közepi leállást követően – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Kifejtette, hogy a nem élelmiszer-kiskereskedelemben elkerülhetetlen a visszaesés, ugyanakkor

a piaci szereplők jelentős részét megedzette az elmúlt időszak: webshoppal, házhoz szállítással tompítható a lejtmenet.

A szakértő szerint a töltőállomások is kevesebb üzemanyag értékesítésével számolhatnak, mert a szinte teljes egészében kieső tranzitforgalom mellett a tömeges home office újbóli elrendelésével a naponta autóval közlekedők száma is megcsappan. Az infláció viszont épp a benzinkutakon éreztetheti leginkább a hatását, hiszen másfélszeres drágulással kell számolni tavaly áprilishoz képest. Akkor 280 forint literenkénti ár alatt is lehetett tankolni, míg most 420 forint felett. Emiatt Suppan Gergely szerint szélsőséges esetben akár az is előfordulhat, hogy 10 százalékos volumencsökkenés mellett az értékben mért forgalom 25-30 százalékkal emelkedik. Ami pedig a lezárások okozta pánikvásárlásokat illeti – mindenki látta a hatalmas sorokat az IKEA előtt –, azokból a vezető elemző szerint messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni.

Viszonyításképpen: az előző hónaphoz képest januárban 0,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Ugyanakkor az egy évvel korábbihoz képest a nyers adat alapján 2,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 1,8 százalékkal csökkent a volumen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint. Az év első hónapjában az élelmiszerboltok értékesítése 1,5 százalékkal nőtt, míg a non food kategória 2,2, az üzemanyag-forgalom 8,5 százalékkal csökkent. Ennél aktuálisabb képet ad a KSH heti monitora, amely szerint a bolti vegyes-, élelmiszer-, ital- és dohányáru-kiskereskedelem növekedéséből adódóan január 22. és február 19. között nőtt a forgalom. A vizsgált időszakban

9,2 százalékkal nőtt az élelmiszerek és az iparcikkek, illetve 4,8 százalékkal az italok és a dohányáruk értékesítése.

Az elemző által is fejtegetett inflációs hatással összefüggésben emelkedhetett 0,6 százalékkal az üzemanyag-eladás, miközben az egyéb háztartási cikkek forgalma 18,3, a kulturális, szabadidős cikkeké 20,4 százalékkal zuhant. Az egyéb, máshová nem sorolható áruk kiskereskedelme 10,4, a gyógyszerek értékesítése 5,6 százalékkal apadt. Mindez a heti monitor szerint azt jelenti, hogy január 22. és február 19. között éves szinten 1,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelem, miközben a vendéglátás 41,3 százalékkal esett vissza.

A pánikvásárlásokat megelőzendő, Nagy István agrárminiszter nyomatékosította: a harmadik hullám alatt is folyamatos és biztosított a hazai élelmiszer-ellátás.

Az új korlátozó intézkedések annak figyelembevételével születtek, hogy a mezőgazdasági termeléshez, az állattartáshoz és az élelmiszer-előállításhoz feltétlenül szükséges üzletek nyitva maradhassanak, továbbá a termelést biztosító szolgáltatások is elérhetők legyenek.

Így a mezőgazdasági és az erdészeti tevékenység elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, eszközöket árusító boltok nem zárnak be, elérhetők a mezőgazdasági gépek és az alkatrészeik is. Emellett az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletek, a mezőgazdasági boltok, a kertészeti árudák, faiskolák és az állatgyógyszertárak is nyitva maradnak. A veszélyhelyzeti szabályok figyelembevételével ugyancsak nyitva lehetnek a napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszerüzletek és piacok, a kötelezően bezárt üzletek kivételével. A nemzetközi nőnapra tekintettel tegnap még a virágüzleteket sem kellett bezárni.