Szigorúbb hangvételre váltott az MNB

A decemberi, 3,5-3,6 százalékos 2021-es inflációs előrejelzést jelentősen, 3,8-3,9 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a jövő évi átlagos drágulás mértékét pedig továbbra is 2,9-3 százalékon hagyta. A bruttó hazai termékre (GDP) vonatkozó prognózist a 3,5–6 százalékos sávról a 4–6 százalékos sávra javította. A tegnapi kamatdöntő ülés után tartott sajtótájékoztatón Matolcsy György MNB-elnök kitűzte a feladatokat: a vírus legyőzését, az infláció kordában tartásával az árstabilitás megőrzését és a növekedés helyreállítását, valamint a fenntartható felzárkózás visszaállítását. A jegybankelnök szerint ezek teljesülésével gyors helyreállásra számíthatunk. A gazdaság újraindításának négy szakasza lehet, most még harcolunk a járvánnyal, amit az újraindítás, majd a helyreállítás követ, lényeges azonban, hogy ezután versenyképességi tervet kell kidolgozni – húzta alá. Tőkeintenzív növekedésre kell berendezkedni, javítani kell a felsőoktatást, és a termelékenység emelkedésére kell fókuszálni. Az MNB-elnök hozzáfűzte: idén 4–6 százalékos GDP-növekedésre számít, vagyis sikerülhet helyreállítani a koronavírus okozta károkat, és Magyarország a kanyarban előzhet. Az MNB tegnap nem módosította a kamatkondíciókat, a jegybanki alapkamat továbbra is 0,6 százalék.

A második negyedévben a bázishatás, az olajárak emelkedése, a jövedéki adó emelése és a gazdaság újraindításának kereslet-kínálati súrlódásai miatt kiugróan magas lehet az infláció – figyelmeztetett Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A fogyasztói árindex a harmadik negyedévtől visszatérhet a 2–4 százalékos jegybanki célsávba. Az infláció gyors változékonysága miatt fokozott figyelmet kapnak az MNB által kalkulált alapmutatók – az adószűrt maginfláció, a ritkán változó árú termékek és a keresletérzékeny termékek inflációja – a következő időszak kulcskérdése lesz, hogy mennyire sikerül elkerülni a másodkörös inflációs hatásokat. Két olyan forgatókönyv is van, amelynek teljesülése esetén emelkedhet a drágulás üteme. A feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés erősödése lökhet a fogyasztói árindexen, de kialakulhatnak a gazdaság újraindítását követő másodkörös hatások is. Utóbbiak akár tartósan magasabb pénzromlást okozhatnak. Dezinflációs hatású lehet ugyanakkor az oltás elhúzódása. A kockázatok bekövetkezése esetén az MNB kész a monetáris eszköztár használatára.

Az infláció emelkedésekor helyénvaló lépés lehet az egyhetes betéti ráta 15 bázispontos emelése, ezzel 0,9 százalékra nőhetne az eszköz kamatszintje – reagált az MNB lépésére Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője szerint a közbelépés üzenete a piac számára megnyugtató hatással lehet, ami erősítheti a forint árfolyamát. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan a következő hónapokban 5 százalék közelébe emelkedhet az infláció, ez azonban átmeneti tényezők miatt alakul így, ezért egyelőre nem lesz szükség szigorító lépésre a jegybanktól. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője hangsúlyozta: a jegybanki kommentár a korábbinál szigorúbb hangvételű volt, a tényleges lépés azonban attól függ, hogy az átmeneti tényezők beépülnek-e tartósan az inflációs folyamatokba.