Tovább csordogál a pénz Brüsszelből

A Magyarország rendelkezésére álló források 62 százalékát már átutalta Brüsszel a 2014–2020-as uniós ciklusban – derült ki az Európai Bizottság adataiból. Ez azt jelenti, hogy viszonylag csendesen indult az év a fejlesztéspolitikában, mert míg decemberben 5 százalékponttal kúszott feljebb a lehívási mutató, addig januárban és februárban csupán további 1 százalékponttal.

A hét plusz két éves, ezáltal ténylegesen 2022-ig tartó időszakban Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad. A bizottság a rá eső részből mostanáig 15,43 milliárd eurót folyósított, ami a 350-es forint-euró tervezési árfolyammal 5400 milliárd forintnak felel meg. Emlékezhetünk, a kormány tavaly a forintgyengülésre reagálva két lépcsőben módosította a lehívásoknál alkalmazott kurzust, amely előbb 318,87 forintól 332,16-ra, majd 350-re emelkedett.

Mivel az átfogó fejlesztési projektek több évet ölelnek fel, az Európai Bizottság e téren a Brexit ellenére továbbra is számol Nagy-Britanniával. Az így 28 tagú uniós mezőnyben Magyarország a lengyelekkel és a lettekkel holtversenyben a 12. helyen áll, a 62 százalékos hazai mutató 4 százalékponttal múlja felül a közösségi átlagot. Bár a hazai fejlesztéspolitikai részeredmények biztatók, azt is látni kell, hogy vannak előttünk tagállamok, amelyeknek az uniós projektjei olyan stádiumba léptek, hogy az Európai Bizottság az előlegekkel és a teljesítésalapú számlákkal együtt már kiutalta a nekik járó források legalább kétharmadát. Ebbe a kategóriába tartozik a 84 százalékos részeredménnyel abszolút éllovas Finnországon kívül Írország 82, Ausztria 78, Luxemburg 75, Svédország 69 és némi meglepetésre Görögország is 67 százalékkal. A kört a 2004 után csatlakozó országokra szűkítve Észtország (65 százalék), Litvánia és Szlovénia (63-63) előrébb jár, a már említett Lengyelországgal és Lettországgal pedig fej fej mellett (62-62) haladunk. Megelőzzük viszont Ciprust (60), Csehországot (58), Bulgáriát, Romániát (52-52), Szlovákiát, Máltát (48-48) és Horvátországot (46).

Az odaítélt támogatási forrásokban bő egy éve még toronymagasan első Magyarország most 107 százalékkal „csak” a nyolcadik, vagyis időközben a saját költségvetésük kockázatára és terhére más nemzetek is éltek a tagországi túlvállalás eszközével. Ebből a szempontból Írország és Románia holtversenyben 127 százalékkal vezet, megelőzve a 122 százalékig merészkedő portugál, horvát, görög triót. Látható tehát, hogy ma már nem példa nélküli, másrészt a mértékében sem kirívó a hazai oldalon a támogatások megelőlegezése. Igaz, a manőver korábban sem ütött rést a költségvetés pajzsán. A Pénzügyminisztérium legutóbbi államháztartási adatközlése szerint januárban mindössze 17,1 milliárd forint uniós bevétel, az éves előirányzat 1,5 százaléka érkezett Brüsszelből, miközben a 258,9 milliárd forintnyi kifizetés az éves terv 16,2 százaléka. Ez azért nem meglepő, mert a lehívás terén meglehetősen intenzív volt az esztendő vége, várhatóan az idén is az év közepétől emeli a csapásszámot az intézményrendszer. A 2014–2020-as ciklus lezárásával párhuzamosan azonban a 2021–2027-es programozási időszak is megnyílik, a cégek számára leginkább releváns Vállalkozásfejlesztési és innovációs operatív programban (Vinop) 400 milliárd forint értékben hamarosan érkeznek az új pályázatok, 2021 egészét tekintve pedig mintegy 2000 milliárdnyi forrást tartogat ez a program.