Nagyot harapott a reklámtortába a vírus

A 2020-ban a médiatorta 240 milliárd forintot tett ki, ez 2,8 százalékos csökkentés jelent a korábbi esztendőhöz képest, a kommunikációs torta 401,9 milliárd forint volt, ami 15,8 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban.

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és társszövetségeinek adatai szerint a csökkenés mértéke mindkét tortában roppant nagy amplitúdtóval mozog a különböző területeken a visszaesés mértéke 2,8 és 80 százalék közöttire tehető.

Csaknem minden médiaszegmens reklámbevételei jelentősen apadtak,

a legnagyobb csökkenést a mozi szenvedte el, ahol közel 60 százalékos visszaesés történt,

a második legnagyobb csökkenési volumen a rádiós piacon volt, ahol a bevételek 11 százaléka maradt el, a harmadik helyen pedig a sajtó volt, ahol szintén tíz százalék feletti csökkenés történt. A közterületi reklámok területe is több mint 10 százalékos piaci méret zsugorodást szenvedett el, és a televíziós hirdetési piac is közel 4 százalékkal csökkent.

A kommunikációs iparágban történt bevételek csökkenését, az előző évek növekvő tendenciájával szemben egyértelműen a koronavírus okozta gazdasági válság hatásai generálták

– tartalmazza a MRSZ immár 21-dik alkalommal készített reklámtorta jelentése. Az állami költéseken túl, a kormányzat egyes intézkedései is segítették bizonyos területek, iparági szereplők teljesítményét. Összességében a kommunikációs szakma minden területéről elmondható, hogy tartalékait mozgósítva és kreatív innovációkkal próbálta fenntartani vállalkozásait.

A koronavírus válság a teljes kommunikációs iparágra negatív hatást gyakorolt, legmarkánsabban tavaly a második negyedévben éreztette hatását

– mondta Gulyás János, az MRSZ elnöke.

Hozzátette: a nyári nyitás és az év végi kevésbé korlátozó gazdasági körülmények ellenére sem tudott a piac magára találni. A média- és a kommunikációs tortákban is csupán a digitális terület tudott 5,5 százalékos növekedést felmutatni, ami elsősorban a globális platformok növekvő térnyerésének és azok emelkedő népszerűségének köszönhető.

A pandémia évében a digitális eszközök és média használata felerősödött, a reklámozásban növekedett a digitális marketingre, médiára fordított költések értéke, noha a bővülés üteme elmaradt az előző évektől – mondta Sopov István, az IAB Hungary elnöke. A digitális médiapiacon a hazai szereplők részesedése tovább csökkent, 41 százalékra tehető, míg a globális szereplőké 59 százalékra emelkedett.

A reklámszövetség elnöke szerint a teljes kommunikációs iparág – a mai napig tartó krízis alatt – a tartalékait is mozgósítva a felelősségteljesen, költségmegtakarító intézkedésekkel reagált a pandémia miatt kialakult helyzetre. Az iparág a gazdaság egyik motorja, de a „nadrágszíj meghúzás” hosszú távon nem fenntartható.

A szektorra vonatkozóan szélesebben kiterjesztett kormányzati támogató politikára lenne szükség azért, hogy a kommunikációs szakma a gazdaság újraindításában valóban hatékonyan szerepet tudjon vállalni

– tette hozzá Gulyás János.

A rendezvénypiacon az árbevétel-kiesés 80 százalék feletti és ez a tendencia idén is folytatódik

– mondta Rókusfalvy Gábor, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének alelnöke.

A lemondott rendezvények kevesebb, mint 20 százalékát tudták online keretek között megvalósítani, amelyeknek jövedelmezősége jóval alacsonyabb, mint az élő eseményeké.

A cégek összezsugorodtak vagy stand by üzemmódban működtek tovább, többen pedig átmeneti bezárásra kényszerültek. Jellemzőek az elbocsátások, a cégek csődközeli állapotban vannak

– tette hozzá.