Nem épül be a fogyasztói árakba az összes költségnövekedés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTovább javultak a magyar agrárium kilátásai az idei év első negyedévében a tavalyi utolsó három hónaphoz képest – derült ki a Takarék AgrárTrend Indexből, amely 31,8-ről 32-re emelkedett a 48 pontos skálán. A gazdák helyzetértékelését összegző bizalmi index tizenkét hónapja folyamatosan javuló tendenciát mutat.
A Takarékbank legfrissebb összesítése szerint a piaci szereplők helyzetértékelése elsősorban a baromfi-, a sertés- és az olajosmagvak-termékpályán javult, a többi ágazatban alapvetően stagnálás figyelhető meg.
Az elemzők várakozásai szerint, amennyiben nem lesz jelentős aszály, az év második felében az ágazat elérheti az ideális, évi 5-7 százalékos kibocsátásnövekedési szintet.
Ha nem történik katasztrófa a szántóföldi növénytermesztésben, akkor idén az index értéke a 30–35 közötti értékben mozoghat, ebből pedig a 35 jelentene egy stabil növekvő helyzetet – mondta az adatok értékeléseként Hollósi Dávid, a Takarékbank agrárüzletágának ügyvezető igazgatója. A piaci visszajelzések szerint várják a teljes nyitást a termelők, különösen azok, akik a HoReCa-szektorban érdekeltek.
A különböző termékpályák szereplőitől kapott visszajelzések alapján az is látszik, hogy a pandémiát követő első pánireakciók után az élelmiszer-gazdaságban érdekeltek alkalmazkodtak a helyzethez, és látják, hogy ilyen körülmények között is hozható egy stabil szint.
Az agrárium kivételes ágazat, annál, hogy mennyivel részesedik a GDP-ből, fontosabb, hogy folyamatos legyen az élelmiszer-ellátás
– mondta Hollósi Dávid.
A különböző termék-előállítókat összevetve látszik, hogy a gabonaár-robbanás következtében a szántóföldi növénytermesztő ágazatok többsége az átlag fölötti értéket mutat – a búza termékpályaindexe például 34,8, a tojás, a hajtatott, illetve a szántóföldi zöldség, a húsmarha és a tej termékpályák az átlagot hozták, míg a sertés, a baromfi, a gyümölcs és a szőlő-bor ágazatokban az átlag alatti az index értéke.
A szántóföldi növénytermesztők optimizmusának az árrobbanás és az abból származó extraprofit mellett az is alapot ad, hogy a vetések jó állapotban vannak, bár a már szokásosnak mondható tavaszi vízhiány az idén is jellemző volt. Az USA-ból ugyanakkor aggasztó hírek érkeznek, különösen a repceállományok tűnnek gyengének, ami a drágulás folytatódását vetítheti előre. A tavalyi induló árak visszatérése nem valószínű, és eközben az inputárak is egyre magasabbak.
Pozitív, hogy a Vidékfejlesztési programban a növénytermesztők számára is jelentős források nyílnak tárolók és szárítók építésére, de ezeket a beruházásokat jelentősen drágítja az acélárak 50-60 százalékos emelkedése.
Hollósi Dávid szerint pozitív fejlemény, hogy a takarmánydrágulástól szenvedő állattenyésztők továbbra is bíznak a jövőben, amit jól jelez, hogy a számukra kiírt jelentős pályázati forrásokat is túligényelték. Már érzékelhető, hogy nőnek az állati termékek árai, de az is valószínűsíthető, hogy a hústermelésben bekövetkezett költségnövekedést nem tudják teljes mértékben érvényesíteni az árakban, ahogyan haladunk előre a termékpályán, ez egyre nehezebb. Az ügyvezető igazgató külön szólt a komoly károkat elszenvedett víziszárnyas-ágazatról, amelynél teljes nyitásra lenne szükség az újjáéledéshez, de így is kérdéses, hogy a tevékenységüket szüneteltetők újrakezdik-e.
Különösen jótékony hatással lehet a nyitás a szőlő-bor termékpálya szereplőinek gazdálkodására. A borászok jól alkalmazkodtak az érzékelhetően megváltozott borfogyasztási szokásokhoz, viszont a prémiumszegmensben, elsősorban éttermekbe beszállító borászatok számára kulcskérdés a mihamarabbi nyitás.
