A mostani törvénymódosítás a hiánycélt azért is emeli, hogy a kormánynak mozgásteret adjon az egészségvédelmi és a gazdaságot újraindító intézkedésekhez – mondta a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke.
A kormány azt követően kényszerül módosítani az idei büdzsét, hogy a tavaly nyáron, a járvány első hulláma után elfogadott költségvetést eredetileg 2,9 százalékos hiánycéllal tervezte, ám azóta jelentősen módosult a makropálya. Fontos, hogy a 2021-es költségvetés összeállításakor még a 2020-as számok is másképp néztek ki: akkor a kabinet még 3 százalékos recesszióval és 3,8-es deficittel számolt. Vélhetően a második negyedéves GDP-adatok is szerepet játszhattak abban, hogy ezt követően többször is módosította előrejelzését a Pénzügyminisztérium, míg tavaly az egész éves hiány el nem érte a 8 százalékot.
A KT a törvénymódosításhoz fűzött, múlt héten megjelent véleményében úgy ítélte meg, hogy 2021-ben is szükség van a gazdaság további élénkítését, a munkahelyek megőrzését és új munkahelyeket teremtő programokra, amelyek fedezetét a Gazdaságvédelmi Alap adja.
Kovács Árpád emlékeztetett, hogy a 2021-es költségvetési törvényben erre a célra a kormány 2550 milliárd forintot irányzott elő, így a megemelt deficit miatt a kabinet a tavalyi 4000 milliárd után is hasonló nagyságban költhet a növekedés támogatására.
Meglepetésszerűen gyors lehet a gazdaság talpra állása
Május 4-ig a parlament elé kerül az idei pótköltségvetés és a 2022-es büdzsé tervezete is.
A KT elnöke kedvezőnek értékelte, hogy az államháztartás központi alrendszerében immár negyedik éve megvalósul az a törekvés, hogy a működésre és szociális támogatásokra annyit fordítanak, amekkora bevétel ezekre képződik, vagyis itt ne legyen hiány. Hozzátette:
Ebben nem látunk változást, miként abban sem, hogy deficit csupán a felhalmozási és az uniós költségvetésben keletkezzen. Az utóbbiak révén megvalósuló beruházások a fenntartható fejlődés zálogai, ezért helyesnek látjuk, hogy a kormány ezt hangsúlyosan kezeli.
A KT arra is rámutatott, hogy a törvénymódosítás az államháztartás központi alrendszerének 2021. évi hiányát 2288 milliárd forintra emeli, ami elmarad az EDP-jelentésben szereplő 7,5 százalékos ESA-hiánnyal megegyező, 3990 milliárdos pénzforgalmi deficittől. Ezzel kapcsolatban Kovács Árpád megjegyezte, a kormány most csak azon előirányzat-változásokat és azok hiányra gyakorolt hatását kívánta bemutatni, amelyeket az Országgyűlés hivatott meghozni, azokat viszont nem, amelyeket a saját hatáskörében hajthat végre. A tanács azonban indokoltnak látta, hogy az Országgyűlésnek legyen képe mindezekről, vagyis a kormány mutassa be az összes bevételi és kiadási elmozdulást, így a valósan várható költségvetési hiányt.
Ezt erősíti, hogy a Pénzügyminisztérium tavaly kidolgozott egy hároméves pénzügyi visszarendezést támogató tervet is. Mint Kovács Árpád jelezte, azt nem szeretnék, hogy még jobban elhúzódjon a hiány lefaragása, ugyanis nem lenne szerencsés, ha durva korrekciót kellene végrehajtani a költségvetésben. Mint hangsúlyozta: ha az unió úgy dönt, hogy vissza kell térni a 3 százalék alatti hiányszinthez, akkor Magyarországnak alkalmazkodnia kell az új feltételekhez.
Varga Mihály: Újabb milliárdokat hagyunk a cégeknél
Gazdaságfejlesztési javaslatokat készített elő a kormány számára a hétfőn hosszabb szünet után újra ülésező Nemzeti Versenyképességi Tanács.
