2021 első hónapjaiban inkább a szezonális hatások mozgatták a munkaerőpiacot.
A tél közepén kevesebb a feladat például a mezőgazdaságban vagy az építőiparban, de ahogy melegszik az idő, a külső helyszíneken is beindul a munka. Januárban leginkább ezért csökkent, februárban pedig főként emiatt nőtt a foglalkoztatás. A legutóbbi ismert, 4,5 százalékos munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában. A veszélyhelyzeti intézkedések lépcsőzetes feloldása és a szezonális ágazatok termelésének újraindulása az álláskeresők egy jelentős részét fel fogja szívni. Akik nem tudnak a versenyszférában elhelyezkedni, azok a közfoglalkoztatás keretében dolgozhatnak. Mindenesetre jó jel, hogy a tavalyi visszaesés után ismét több mint 4,5 millió magyar embernek van munkája.
Mennyire tartja eredményesnek a bértámogatási programot és annak márciusi kiterjesztését? Ágazatonként hány munkavállaló után vették igénybe a támogatást?
Egyértelműen sikeres a program. A kormány a bértámogatással minden olyan vállalkozást igyekszik segíteni működése fenntartásában és a munkahelyek megőrzésében, amelynek a veszélyhelyzeti intézkedések következtében kellett szüneteltetnie, visszafognia a tevékenységét. Ezért terjesztettük ki az ágazati bértámogatási programot 2021. március 8-tól a bezárással érintett ágazatok vállalkozásaira is. A munkáltatók eddig mintegy 166 ezer munkavállaló támogatását kérelmezték, a megítélt támogatások 99 százalékát, mintegy 70 milliárd forintot már ki is fizettünk számukra. Az igénylők körülbelül 48 százaléka az éttermi, mozgó vendéglátásban kapott támogatást, közel 12 százaléka pedig a szállodai szolgáltatásban.
A képzeletbeli dobogó harmadik helyére két tevékenység fért fel 3-3 százalékkal, az italszolgáltatás és a fizikai közérzet javítása.
A kibővített körön belül a legtöbben a ruházati kiskereskedelmi szektorból kaptak támogatást, rájuk 2,4 százalék jutott. Ez az öt terület adja az összes kérelmező több mint kétharmadát, de a paletta széles: gyakorlatilag minden érintett ágazatból érkezett igény támogatásra. A bértámogatási programok nagy eredménye, hogy sikerült megtartani a munkahelyeket a hazai elsődleges munkaerőpiacon. A KSH legutóbbi mérése szerint a versenyszféra vállalkozásainál az egy évvel korábbihoz képest nem csökkent a foglalkoztatás, ami bizakodásra ad okot a növekedési kilátásokat illetően.
A KSH szerint az elsődleges munkaerőpiacon stabil maradt a foglalkoztatottság, de arról van-e adat, hogy a külföldön dolgozó magyar munkavállalók közül hányan ragadtak Magyarországon a járvány alatt? Számít-e arra a kormány, hogy közülük sokan nem utaznak vissza, hanem Magyarországon keresnek munkát?
Negyvenezerrel csökkent a külföldön foglalkoztatott magyarok száma. Úgy látjuk, hogy a tartósan külföldön dolgozók közül egyre többen keresnek Magyarországon munkát. Az a gazdasági intézkedések egyik alapvető célja, hogy főként a tehetséges fiatalok a szülőhazájukban találják meg a számításukat.
Elemzők szerint hamarosan ismét munkaerőhiány léphet fel. Lát-e a kormány további tartalékot az inaktívak között, ha pedig igen, milyen ösztönzőkkel kívánja támogatni a munkába állásukat?
A teljes foglalkoztatás továbbra is kiemelt kormányzati cél, ennek eléréséhez elengedhetetlen a peremére szorult csoportok, így az inaktívak helyzetének javítása is. Ezt szolgálhatják az új munkavállaló felvételéhez nyújtott bértámogatások, amelyek csökkentik a munkaerőpiacra való belépés költségeit, és érdekeltté teszik a munkáltatókat a hátrányosabb helyzetű dolgozók foglalkoztatásában a bérek jelentős növekedése mellett is. Igénybe vehetők a vállalkozóvá válást segítő, a mobilitási és a képzési támogatások is. Ezekkel az eszközökkel az elhelyezkedési esélyeket kívánjuk javítani, kielégíteni a vállalkozások munkaerőigényét, továbbá összehangolni a helyi munkaerő-keresletet és -kínálatot. Ugyanakkor nem csak az inaktívak között van potenciális munkaerő-tartalék. Megfelelő kormányzati intézkedésekkel és ösztönzőkkel a közfoglalkoztatottak egy része is átvezethető az elsődleges munkaerőpiacra. Ennek érdekében április közepén célzott programot indítottunk, amely havi több tízezer forintos elhelyezkedési juttatással honorálja a versenyszférában elhelyezkedőket.
A vendéglátás így is megsínylette az elmúlt egy évet, az ágazat munkavállalóinak 15-20 százaléka tartósan elhagyja a pályát. Hogyan alakulhat át a munkaerőpiac a következő néhány évben, mely ágazatok szívhatnak fel még több munkaerőt?
A gazdaságot folyamatos szerkezetváltás jellemzi, a járványhelyzet okozta bizonytalanságok miatt most különösen nehéz pontos előrejelzést adni arról, hogy az egyes ágazatokban milyen folyamatok játszódnak majd le. Az egyértelmű, hogy a távmunka térnyerése minden olyan ágazatot érint, amelyben hatékonyan alkalmazható. Ebből következően az IT-szektor létszáma dinamikusan fog bővülni, de általánosságban a szolgáltató szektorban is jelentős számú munkahely jöhet létre.
Tervez a kormány tovább- és átképzési programokat indítani a közeljövőben, reagálva például a digitalizáció vagy a mesterséges intelligencia okozta kihívásokra?
A kormány a munkaalapú társadalom és gazdaság kiépítésében elért eredményekre alapozva kiemelt célnak tekinti a foglalkoztatás további bővítését. Emellett a munkaerő termelékenységének emelésében is lépni kell az ország versenyképességének javításához. A hazai vállalkozásoknak is alkalmazkodniuk kell a technológiai fejlődéshez és a digitalizációhoz. Az előttünk álló években a képzéshez, átképzéshez, célzott kompetenciafejlesztéshez nyújtott támogatásokkal, a munkahely- vagy szakmaváltás segítésével kívánjuk ebben segíteni a cégeket és a munkavállalókat.
A célunk változatlanul az, hogy mindenkinek, aki képes dolgozni, legyen munkája Magyarországon.
