BUX 51,453.71
-0.95%
BUMIX 4,324.31
-0.57%
CETOP20 2,344.48
-0.66%
OTP 17,500
-2.21%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
+0.27%
+0.22%
ZWACK 16,500
+0.61%
0.00%
ANY 1,580
-1.56%
RABA 1,510
0.00%
0.00%
-0.59%
0.00%
-1.37%
-0.60%
-3.11%
-0.68%
-1.34%
-0.52%
OTT1 149.2
0.00%
-0.83%
MOL 2,460
+0.57%
+0.71%
ALTEO 1,370
-1.79%
0.00%
-0.43%
EHEP 1,945
0.00%
0.00%
-0.30%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.87%
-0.47%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
-0.53%
0.00%
+0.46%
+3.66%
+1.14%
+0.16%
-2.86%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Többet hajlandók fizetni a fogyasztók környezetbarát termékekért

Az európai fogyasztók többet rendelnek az internetről, és igyekeznek minél gyakrabban helyben vásárolni – derült ki az Európai Bizottság felméréséből, melyben 23 gazdasági ágazatban mérték fel a fogyasztói tapasztalatokat a Covid–19-járvány idején. A márciusban közzétett jelentés szerint a fogyasztók a pandémia alatt több zölddöntést hoztak, vagyis hajlandók voltak többet fizetni környezetbarát termékekért. Ez is alátámasztja, hogy a vásárlásnál egyre vonzóbb hívószó a fenntarthatóság és környezettudatoság, amit a vállalkozások úgynevezett „zöldállításokkal” igyekeznek közvetíteni a fogyasztók felé. Kérdés azonban, hogy minden zöld-e, ami annak látszik.

Az Európai Bizottság felmérésének magyar lakosságra vetített adatai érdekes képet mutatnak:

a hazai fogyasztók 54,1 százaléka figyelembe vette legalább egy vásárlása során, hogy milyen környezeti hatása van a vásárlásának, 22,6 százaléka pedig minden esetben mérlegeli ezt a szempontot.

Míg a magyar fogyasztók 39 százaléka aggódik amiatt, hogy a következő havi számláit ki tudja-e fizetni, 71,7 százalékuk hajlandó többet kiadni olyan termékért, amely környezetbarát. Ez a felmérés elmozdulást jelent sok olyan korábbi kutatás eredményétől, melyek szerint a legtöbb fogyasztónál az ár és a kényelmi kiszolgálás fontosabb tényezők a termék megvásárlásakor, mint annak környezetbarát jellege.

A kutatási eredményekből jól látszik, hogy a fenntarthatóság és a termékek és szolgáltatások környezetbarát jellege olyan fontos, versenyelőnyt generáló jellemzők, amelyeket a fogyasztók figyelembe vesznek. Ezért nem csoda, hogy egyre több olyan reklámmal találkozhatunk, amelyek a fenntarthatóságot, a környezetbarát jelleget helyezik előtérbe. Sokszor azonban alaptalanul.

Fotó: Shutterstock

A zöldállítások közel fele valótlan vagy megtévesztő

Az Európai Bizottság fenti felmérésével párhuzamosan 65 ország fogyasztóvédelmi szervezeteit tömörítő, nemzetközi ICPEN hálózat 500 cég honlapján elérhető zöldállításokat vizsgálta fogyasztóvédelmi szempontból. A vizsgálatot lezáró jelentés súlyos megállapítást tett:

a megvizsgált zöldállítások 42 százaléka esetében volt feltételezhető azok valótlan vagy megtévesztő jellege.

A leggyakoribb hiba az volt, hogy az állítások anélkül tüntették fel az öko, fenntartható vagy természetes jelzőket, hogy ehhez bármiféle magyarázatot fűztek volna, vagy az állítás valóságtartalmát megfelelően igazolták volna. Szintén gyakori megtévesztés volt, hogy termékek környezetterheléssel kapcsolatos valamely tulajdonságát nem tüntették fel annak érdekében, hogy az adott termék környezetbarátabbnak minősüljön.

A fogyasztóvédelmi és versenyhatóságok egyre szigorúbban lépnek fel a megtévesztő állításokkal szemben. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az utóbbi időszakban több esetben is eljárást indított vagy bírságolt nem megfelelően alkalmazott zöldreklám miatt

– mondta dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportvezetője.

Az egyik szoláriumhálózat például 7 millió forint bírságot kapott amiatt, mert bioszoláriumként hirdette magát, anélkül, hogy megjelölte volna, mit ért a „zöld bio”, „bio” és a „természet erejével” típusú állítások alatt. Ezt a hatóság igazolatlan egészségre ható állításnak minősítette. A GVH nemrégiben vizsgálatot indított egy fogászati hálózattal szemben is, többek között azért, mert szerinte nem kellően alátámasztottak és megtévesztők lehetnek a fogászat által közzétett, környezetbarát működésre utaló olyan állítások, mint a „környezettudatos rendelő” és az ezekhez kapcsolódó, tanúsítványnak tűnő képi megjelenítés.

Kapcsolódó cikkek