A halászati jogokon marakodnak a franciák és a britek

Egyre élesedik a vita Franciaország és az Egyesült Királyság között a halászati jogok miatt, amelyeket ugyan elméletileg rendezett a szigetország és az jövőbeni kapcsolatairól szóló megállapodás,

gyakorlatilag azonban a francia halászok ki vannak zárva a brit vizekről, London annyira megnehezítette az engedélyek kiadását.

A helyzet már odáig fajult, hogy Annick Girardin francia tengerészeti miniszter közölte:

Párizs kész büntetőintézkedéseket bevezetni, például megszüntetni Jersey áramellátását.

Ez a La Manche csatornán található legnagyobb brit sziget, amely három tenger alatti kábelen Franciaországból kapja az áram 95 százalékát. A francia halászok április végén már tüntettek az igazságtalanság miatt, és azt ígérték, a hétvégén lezárják Calais kikötőjét a brit kamionok előtt, ha addig nem javul a helyzet. De nem úgy tűnik, hogy javulna: a britek múlt pénteken 41 hajónak adtak halászati engedélyt Jersey partjaihoz, de csak olyanoknak, amelyek fel vannak szerelve a helymeghatározást lehetővé tévő rendszerrel (Vessel Monitoring System – VMS), és az engedélyt több olyan más feltételhez is kötötték, amelyik a francia halászati minisztérium szerint megszegi a megállapodást.

Skócia választ

A brexit kulcsszerepet játszik a skóciai parlamenti választásokon is, amelyeket csütörtökön rendeznek. Az minden közvélemény-kutatás alapján egyértelmű, hogy a Skót Nemzeti Párt (SNP) marad a legerősebb erő, amelynek vezetője, Nicola Sturgeon első miniszter

ki akar kényszeríteni egy újabb függetlenségi népszavazást, hogy ismét csatlakozhassanak az Európai Unióhoz.

Az azonban még nem biztos, hogy az SNP-nek meglesz a többsége; a párt a Financial Times e heti felmérésében a szavazatok 48, az Opiniuméban 51, a YouGovéban 52 százalékára számíthat, Sturgeon támogatottsága pedig 56 százalékos. A konzervatívok kutatóintézetektől függően 20-23, a Munkáspárt 19-20, a Liberális Demokraták 5-6, a Zöldek 5-8 százalékon állnak. Utóbbiak szintén függetlenségpártiak, és nem zárják ki a koalíciót az SNP-vel.

Ami a függetlenséget illeti, az SNP minden erőfeszítése ellenére nem ennyire egyértelmű a kép, a Sky News közvélemény-kutatása szerint

a bizonytalanok figyelmen kívül hagyása esetén az elszakadást és a maradást is a megkérdezettek 50-50 százaléka választaná

– ha egyáltalán lenne erre lehetősége, az újabb népszavazás kiírása ugyanis kizárólag Boris Johnson brit kormányfőtől függ, az ő hatásköre. Az esetleges döntését azonban Sturgeon kész bíróság elé vinni. A felmérés alapján azonban egy hónap alatt hét százalékponttal, 42 százalékra csökkent azok aránya, akik öt éven belül – tehát a most megválasztandó parlament hatálya alatt – újabb népszavazást akarnak. Ez azért érdekes, mert az SNP választási programja a referendumot a terminus első felére tűzi ki célként.