A legtöbb ország a költségvetési élénkítésen keresztül igyekszik magas nyomáson tartani a gazdaságát, hogy minél gyorsabban térhessen vissza arra a növekedési pályára, amelyet kettétört a koronavírus. Ez magyarázza a magasabb hiányadatokat, ami a régióban sincs másképp – mondta a VG-nek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Az Európai Bizottságnak április végén elküldött konvergencia- és stabilitási programból kiderül, hogy a környező országok mindegyikében kifejezetten magas deficit várható az idén, 2024 előtt pedig egyik ország sem tér vissza a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz.
Sőt az idei 7,5 százalékos magyar hiányadat ezúttal az alacsonyabbak közé tartozik: Szlovákiában 9,9, Csehországban 8,8, Romániában pedig 8 százalékos deficit várható 2021-ben.
A leghamarabb Lengyelország közelítheti meg a 3 százalékos hiánycélt, előreláthatólag 2023-ban, Csehország esetében viszont 2025 előtt erre nem lehet számítani.
Török Zoltán a 2008–2009-es válságot követően hozott szigorú költségvetési szabályokról úgy vélekedett, a jövőben az Európai Bizottság szakértői akár is átgondolhatják ezeket, főleg annak fényében, hogy az elmúlt évtizedben az euróövezet növekedése sem úgy alakult, ahogy sokan várták. Nem tartja elképzelhetetlennek, hogy már nem térünk oda vissza, ahol a válság előtt voltunk.
A fő kérdés az államadósságok alakulása lesz, az Eurostat tavalyi adataiból pedig az derül ki, hogy az alacsonyabb mutatókkal rendelkező országokat is megviselte a koronavírus-válság.
Bár Csehország kifejezetten szigorú fiskális politikát folytatott a konjunktúra alatt, amivel a magyarhoz hasonló mértékű adósságcsökkentést hajtott végre, az ottani kormány várakozásai szerint a 2019-es 30 százalékról 2024-ig 54 százalékig növekszik a bruttó hazai termék arányában a mutató.
