Magyar gazdaság

A tavalyinál is nagyobb pofont kapott az idén a rendezvénypiac

Bár tavaly is csak a rendezvények ötödét tudták megtartani, az idei év még drasztikusabb bevételkiesést hozott a szektornak, ráadásul az üzleti kiállítások újraindulását most is nehezíti az átlátható szabályozás és a pályaelhagyó szakemberek hiánya is – mondta a Világgazdaságnak Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének (Maresz) vezetője.

Mekkora bevételkiesést okozott a rendezvénypiacon a leállás?

Tavaly mintegy nyolcszázmilliárd forint veszteséget szenvedett el a rendezvénypiac. Az idén viszont ennél is drámaibb a helyzet, mert a szektornak 2021-ben eddig gyakorlatilag nem volt árbevétele. Több évig tart, mire újra elérhetjük a 2019-es szintet, utolsóként a nemzetközi rendezvénypiac fog elindulni, ott csak 2024-re várom a pandémia előtti számokat.

Hogyan élte meg a Hungexpo, illetve a Maresz vezetőjeként az elmúlt évet?

A Hungexpo vezérigazgatójaként sikernek könyvelem el, hogy a vállalat nem bocsátott el egyetlen dolgozót sem, ráadásul a 2019-ben indult fejlesztések révén egy modern, 21. századi kiállítási és kongresszusi központtal várhatjuk az újranyitást. A Maresz elnökeként pedig örülök annak, hogy a szektor is részesült a munkahelymegtartó támogatásokból és járulékkedvezményekből, bár sok cég nem tudta igénybe venni azokat.

Régiós szinten milyen intézkedéseket tart jó példának?

A dolgozók kieső bevételeit a hazainál magasabb arányban pótolták Ausztriában, Csehországban, Romániában, Franciaországban és Dániában is. Emellett az elmaradt rendezvények kompenzálását tartom célravezetőnek: Németországban például arra buzdították a rendezvényszervezőket, hogy kezdjék el az események szervezését az idei évre. Ha a pandémiás helyzet nem engedi meg a megtartásukat, a befektetett munkát és a kiadásokat kompenzálja a kormány.

Fotó: Hungexpo

A rendezvények háttérmunkáját biztosító cégek ötöde csődközeli állapotba került. Hogyan rendeződött át a piac?

Rengetegen hagyták el a szakmát, a csődbe ment vagy tetszhalott állapotba került vállalatok dolgozóinak egy részét a konkurens cégek szívták fel. A középkorú, rutinos rendezvényszervezői réteg nagy része eltűnt, a helyükre a jövőben fiatalokat kell betanítanunk, ami költséges és időigényes folyamat lesz.

Az elbocsátások a rendezvénypiaci cégek mintegy 60 százalékát érintették, tizedük az alkalmazottak 80 százalékától kényszerült megválni. Hogyan lehet a pályaelhagyókat visszacsábítani?

A szakképzett munkaerő egy része nem fog visszatérni a rendezvényszakmába. Miután a szektor elsőként térdelt le és utoljára fog felállni a földről, akármennyire elkötelezettek a munkavállalók, sokan nem tudtak kitartani az egzisztenciális problémáik miatt.

Milyen további nehézségekkel számolnak az újranyitás előtt?

Nagy problémát okoz, hogy még mindig sok a bizonytalanság az újranyitással kapcsolatos kommunikációban, ami ellehetetleníti a rendezvényszervezést. Nincsenek meghatározva az újraindulás mérföldkövei, így nem tudunk előre tervezni. Egy rendezvény megszervezése nem egyik napról a másikra történik, ehhez hosszú előkészületekre van szükség. A nemzetközi események szervezése többéves folyamat, a szakmai kiállítások előkészületei egy évet igényelnek, de egy belföldi rendezvény lebonyolításához is négy-öt hónapnyi szervezésre van szükség.

Bár a színházak és a mozik nyitása zöld utat kapott négymillió beoltottnál, az üzleti rendezvények szervezése még várat magára. Mikorra várják a rendezvények újraindulását?

Átlátható szabályozásra várunk, amely észszerű különbséget tesz az egyes rendezvénytípusok között, hiszen például egy nyári fesztivál vagy egy lakodalom különbözik egy üzleti konferenciától. Ellentmondásnak tartom, hogy a bevásárlóközpontok látogatása már lehetséges, míg a gazdaság újraindulása szempontjából létfontosságú üzleti rendezvények nem engedélyezettek. Ha kinyithat egy színház, akkor egy üzleti konferenciát is gond nélkül meg lehetne tartani, semmivel sem veszélyesebb. A kontrollált események lebonyolításában már gyakorlatot szereztünk, hiszen tavaly ősszel a kockázat minimalizálásával tartottunk üzleti rendezvényeket.

A Hungexpónál tavaly ősszel szigorú biztonsági előírások mellett megrendezték a Construma, az Automotive Hungary és az Ipar Napjai kiállításokat. Az újranyitást követően miként lehet a bizalmat újraépíteni a látogatók és a kiállítók körében?

A küldetésünk és a feladatunk az, hogy visszaállítsuk a bizalmat, ezért olyan egészségügyi intézkedéseket vezettünk be tavaly, amelyek szigorúbbak voltak az operatív törzs által kiadottaknál. Ezeket a fokozott óvintézkedéseket a saját szervezésű kiállításainkon kötelező jelleggel megtartjuk a jövőben is. A fokozott fertőtlenítés, az előzetes regisztráció és az érintésmentes bejutás protokollját javasoljuk azokon a rendezvényeken is, amelyeknek helyszínt biztosít a Hungexpo.

Milyen formában tervezik megtartani az idei kiállításokat a Hungexpón, és mikorra térhetnek vissza a nemzetközi rendezvények?

A júniusra halasztott Constru­ma fizikai megrendezéséről sajnos le kellett mondanunk, annak ellenére, hogy hatalmas érdeklődés volt a látogatói oldalon: a felmérésünkből az derült ki, hogy az emberek ki vannak éhezve a kiállításokra. Szeptembertől számítok a fizikai események visszatérésére, a saját rendezésű Automotive Hungary kiállítást már így tervezzük lebonyolítani. Emellett a Hungexpo ad helyszínt kora ősszel az 52. Eucharisztikus Kongresszusnak és a Vadászati és Természeti Világkiállításnak is.

Fotó: Shutterstock

Bár a virtuális kiállítások megrendezése az online térben lehetséges, de ezek a megszokottnál jóval kevesebb bevételt hoznak. Mennyire kerülhetnek majd előtérbe az online és a hibrid rendezvények a jövőben?

Ha egy szakmai kiállítás elmarad, az adott szektor akár több milliárd forint árbevételtől is eleshet. Emiatt és a rendezvényszakma résztvevőinek védelme érdekében is küldetésünk üzleti platformot biztosítani, és megtartani a kiállításokat a virtuális térben. Viszont az online kiállítások az élő rendezvények bevételeinek csak a töredékét hozzák. A jövőben is megtartjuk a rendezvények hibrid jellegét, hiszen ez előnnyel is jár: a magyar piac iránt érdeklődő, Európán kívüli látogatók és kiállítók is részt tudnak venni.

Szerencsés időben kezdődött a Hungexpo fejlesztése, hiszen nem kellett kompromisszumokat kötni az ötvenötmilliárdos állami beruházás miatt. Milyen fejlesztéseket vittek véghez?

Az eredeti elképzelés szerint párhuzamosan zajlottak volna a rendezvények a fejlesztéssel, de ez a rendezvénykorlátozás miatt meghiúsult, és rendkívül hatékonyan ment végbe a beruházás. Az összes meglévő pavilonunk megújult, és két újat is átadtunk. Folyik a kongresszusi központ fejlesztése is, augusztus közepén készül el.

A Hungexpón milyen nemzetközi eseményekre számítanak a közeljövőben?

Több nemzetközi kongresszusra adtunk már ajánlatot, bár arra számítunk, hogy ez a szegmens fog a leglassabban újraéledni. A jövő évre kötöttünk már szerződéseket orvoskongresszusokra, és egészen 2030-ig érkeztek komoly érdeklődések a kongresszusi központ iránt.

Ganczer Gábor járvny koronavírus Hungexpo rendezvénypiac leállás
Kapcsolódó cikkek