Teret hódit a keleti tőke Magyarországon

Míg régebben a Magyarországra érkező beruházások inkább az észak-atlanti régió országaiból, mint amilyen az Egyesült Államok vagy Németországból érkeztek, addig mostanára egyre nagyobb teret nyernek az ázsiai befektetők Dél-Koreából, Japánból vagy Kínából. A Magyar Nemzet elemzése szerint, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai alapján 2015 és 2018 között már csupán a beruházások fele érkezett német vagy amerikai forrásból.

A két ország részesedése a 2019–2020-as időszakban 19 százalékra csökkent.

Ezzel szemben azt látni, hogy a Dél-Koreából, Kínából és Japánból érkező tőkebefektetések 2015–2017-es tízszázalékos aránya 2019–2020 átlagában 55 százalékra ugrott.

A konvergenciaprogramból kiolvasható: a nominális értéket tekintve az elmúlt három évben a HIPA közreműködésével bevonzott 12,1 milliárd eurós beruházásból a három említett keleti ország 5,6 milliárd eurós részt hasított ki. Ebben az időszakban Németországból és Amerikából 3,7 milliárd eurós befektetés érkezett Magyarországra.

A termelőegység évente mintegy félmillió darab elektromos autóhoz szükséges energiatároló kapacitás előállítását teszi lehetővé. Ahogy írtuk, a hangsúlyváltozások nem jelentik azt, hogy Magyarország lekerült a nyugati befektetők térképéről.

A tavalyi számok azt mutatják, hogy húsz projekttel így is Németország valósítja meg a legtöbb beruházást, az Egyesült Államok pedig vezeti a munkahelyteremtési listát. Az viszont tény, hogy az elmúlt években a Távol-Keletről jövő fejlesztésekkel diverzifikáltabbá vált a befektetői kör, és erősödtek hazánk gazdasági kapcsolatai a dinamikusan növekvő keleti régió­val. Az is látható, hogy a kínai, a dél-koreai és a japán fejlesztések többsége a következő évtizedeket meghatározó elektromobilitáshoz köthető.

Ez kedvező pozíciókat biztosít hazánknak a járműiparban zajló technoló­giai átalakulás terén.

Hazánk tőkevonzó képessége számottevően erősödött az elmúlt években.

A befektetésekért folyó versenyben elért előkelő pozícióban meghatározó a szerepe a 2017-től kilenc százalékra csökkentett társasági adónak. Ez a kulcs a legalacsonyabb az Európai Unió­ban. Szintén vonzóerőt jelent a kiépített infrastruktúra, a magyar munkaerő versenyképessége, valamint a kormány befektetéseket ösztönző politikája.

Ennek eredménye, hogy a járvány kitörése sem szakította meg a kedvező folyamatokat.

A 2020 eleje óta bejelentett nagyvállalati fejlesztések elérik a 2600 milliárd forintot, ami az éves hazai GDP mintegy 5,5 százaléka. A következő években csak ezek a beruházások 8-10 százalékpontos GDP-többletet generálhatnak – írja a lap.

Több forrás áramlik az egészségügybe

A kormány 769 milliárd forinttal többet fordít a jövő évi költségvetés-tervezet szerint az egészségügyre, a gyógyszerár-támogatás mértékét azonban keveslik a gyártók.