Az ipari termelői árak 9,6 százalékkal emelkedtek márciusban 2020 azonos időszakához képest, februárhoz viszonyítottan pedig 1,9 százalék volt a drágulás – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.
A forintgyengülés csak részben magyarázza az erős árdinamikát, sok egyedi tényező miatt erőteljes az árnyomás az ipari termékeknél
– hangsúlyozta a Viláűggazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság beszerzési menedzser indexe (BMI) alapján az elmúlt hónapokban jellemző volt a fémtermékek hiánya, illetve jelentős drágulása, ami a magyar ipari értékesítés árain is megmutatkozik.
A KSH jelentése arra is kitért, hogy az exportértékesítés árdinamikája 10,2 százalék volt márciusban, míg a belföldi eladásokban mindössze 8,4 százalék.
A két értékesítési irány között azonban az év eleje óta szűkül az eltérés, a hazai árdinamika felzárkózik a kivitelihez. Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatójának várakozása alapján idén magas maradhat az árnyomás, akár 2022 végéig is fennmaradhat, az ipari árak akár 10 százalékkal is emelkedhetnek 2021-ben.
Az alapanyagok iránt felfutó kereslet globálisan emeli az ipari árakat, a szállítókapacitások hiánya és több, kritikus gyárban keletkezett tűzeset is drágítja a termékeket, erre csak rátesz egy lapáttal a rendkívül gyors béremelkedés és a forintgyengülés – magyarázta az ING Bank vezető elemzője.
Nemcsak az iparban, az agrártermékeknél is jelentős áremelkedés tapasztalható globálisan, időjárási problémák mellett a kínai sertéságazat újraindítása miatt a takarmányárak is jelentősen megugrottak, ami a magyar élelmiszeriparban is drágulást okoz. Az elektronikai iparban a chiphány, a nemesfémek és a nehézfémek drágulása fogja vissza a termelést, míg az autóiparban az alumínium- és a ugyancsak a chiphiány okoz nehézségeket.
A drágábbá vált beszerzés mellett sokszor csúsznak a megrendelések, ami magasabb költségeket okoz, amit végül a vásárlók fizetnek meg.
Virovácz Péter rámutatott: az ipari árak gyors emelkedése hat hónapos időtartam alatt a fogyasztói árakba is beépülhet, elsősorban a tartós fogyasztási cikkek drágulhatnak. Matheika Zoltán felhívta a figyelmet: az ipari árak emelkedése elsősorban az építőiparban, másodsorban a villamosgépiparban és a gép- és berendezésgyártásban jelenhetett meg, ezekben az átlagosnál magasabb a fémalapanyagok felhasználása. A chiphiány a második negyedévben is fennmaradhat, sőt, akár súlyosabb is lehet, mint az év elején. A Kopint-Tárki kutatója hozzátette: az emelkedő árak nem húzzák vissza az ipari termelés, a szektor idén dinamikusan bővülhet.
Az elmúlt években 20 százalék körüli mértékben drágultak az új autók, jelenleg a folyamat közepén tarthatunk, további 15-20 százalékos áremelkedés várható a következő két-három évben
– mondta lapunknak Várkonyi Gábor, autóipari szakértő.
A szabályozói környezet miatt a villanyautózás került előtérbe, ennek kutatás-fejlesztési költségeit terítik szét a teljes modellpalettára. A folyamatot emellett a chiphiány, a korábban kiesett termelés pótlása és a forint árfolyam gyengülése egyaránt hozzájárult az személygépjárművek drágulásához. Várkonyi Gábor arra számít, hogy a 2008-as válsághoz hasonlóan a céges, flottás és állami megrendelések lehetnek dominánsak a piacon a következő években. A KSH adatai alapján az új személygépjárművek éves árdinamikája tavaly július óta 10 százalék felett alakul.
Az idei GDP-növekedésben is nyomot hagyhat a vártnál gyorsabb dinamika
A vártnál gyorsabb GDP-növekedéssel tervezhetik meg a 2022-es költségvetést a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint.
