Az egyik legforróbb téma a pénzügyi piacokon a világon végigsöprő inflációs hullám, és erre a hónapokkal ezelőtt fellángolt tűzre tettek rá több lapáttal a kedden Ázsiában és Európában publikált adatok, miután az amerikai csővezetéket ért kibertámadás már az óceán túloldalán is újra előhozta az aggodalmakat, a részvényárak – főképp a technológiai papírok – eséséhez vezetve a Wall Streeten, majd egyes ázsiai piacokon is. A pán-európai STOXX 600 index a keddi rekordmagas szintről vonult ma vissza, a keddi korai kereskedésben 1,6 százalékot vesztve, mert a frankfurti, párizsi és londoni papírok is zuhantak, főképp a technológiai, az utazási és a bányászati szektorokban.
A kedden közzétett adatok szerint a világ második legnagyobb gazdaságában, Kínában a nyersanyagárak szárnyalása következtében nekilódult a termelői árindex: áprilisban 6,8 százalékkal emelkedett éves alapon a márciusi 4,4 után, ami meghaladta a Bloomberg 6,5-es elemzői konszenzusát. Bár a kínai gazdaság rég lerázta a pandémia okozta gyengeséget, a lakossági kereslet még mindig mérsékelt, és a fogyasztói árindex az egyszázalékos elemzői előrejelzésnél is valamivel kevesebbet, 0,9 százalékot emelkedett. A januári 0,3 százalékos esés óta azonban töretlenül emelkedik, és az elemzők szerint a magas termelői árak előbb-utóbb átgyűrűznek a fogyasztói árakba is, hiszen ránehezülnek a vállalkozások marzsaira.
A kérdés, hogy ezt a nyersanyagárakon keresztül importált inflációt a világ egyik legnagyobb exportőre milyen mértékben adhatja tovább akár külföldön is az áruin keresztül.
A két árindex közti különbség sebes szűkülése hatással lehet az üzleti bizalomra is – írta Hao Zhou, a Commerzbank elemzője. Ilyen azonnali hatás ma egyelőre nem látszott, a kínai CSI 300 részvényindex négynapos esés után 0,6 százalékkal feljebb zárt, mivel a termelőiár-emelkedés azt is jelzi, hogy a gazdaság megőrizte lendületét – írta a Reuters. Mindenesetre még csak most jön az az inflációs hullám, amit várhatóan a globális félvezetőhiány gerjeszt – jegyezte meg Iris Pang, az ING kínai főközgazdásza. A hűtő- és mosógépek, a tévék, laptopok és autók árai már áprilisban emelkedtek Kínában, és a csiphiány – ami egyes előrejelzések szerint 2022-ig vagy akár 2023-ig is eltarthat – más termékek árait is felfelé hajthatja – írta jegyzetében. A kínai kormány már egy hónappal ezelőtt aggodalmát fejezte ki, hogy jelentősen megugorhat az infláció.
Bár a világ legfontosabb inflációs adata, az amerikai csak szerdán esedékes, a kedden Európában közzétett számok is egyértelmű jelzéseket adtak arról, hogy az árak felfelé tartanak a világban.
Németország nagykereskedelmi árindexe tíz éve nem ugrott akkorát éves alapon, mint áprilisban: az emelkedés üteme a márciusi 4,4 százalékról 7,2-re gyorsult, főképp a nyersanyagárak elszállása miatt, miközben az élő állatok árindexe 10,9-es esést mutatott. A cseh infláció a márciusi 2,3 százalékról 3,1-re, héthónapos csúcsra ugrott, a jegybank 1–3 százalékos célsáv felé, alátámasztva a várakozásokat, hogy a bank már az idén elkezdheti rekordalacsony kamatai emelését.
A magyar inflációs ráta eközben 3,7-ről 5,1 százalékra, nyolcéves csúcsra nőtt, bár a maginfláció 3,1 százalékon kényelmesen a jegybanki 2–4 százalékos célsávon belül maradt. A korábban közzétett lengyel adatok szerint náluk áprilisban 4,3 százalékra szökhetett fel az infláció a márciusi 3,2-ről.
A nagy európai gazdaságok szerdán várhatóan szintén emelkedő inflációs számokat jelentenek. Ami a szerdán délután esedékes amerikai adatot illeti, jelentős megugrás várható az áprilisi 2,6 százalékhoz képest, és az inflációs nyomáshoz a napokban hozzátehetett a Colonial Pipeline olajvezeték elleni kibertámadás hatása. Az amerikai inflációs várakozás a már hétfőn közzétett adat szerint áprilisban 3,4 százalékra pörgött fel, ami a legmagasabb adat 2013 áprilisa óta. A hetekben a Federal Reserve sikerrel mérsékelte a várakozásokat, hogy már a közeljövőben elkezdheti visszafogni a monetáris enyhítést eszközvásárlásai mérséklésével, ezért nem folytatódott az amerikai állampapírhozamok év eleji emelkedése és a dollár erősödése.
Azt, hogy a várhatóan magas áprilisi inflációs adat előtt újabb eladási hullám induljon az állampapírpiacon, előre kivédte, hogy a múlt héten kiábrándító munkaerőpiaci adatok jöttek ki az USA-ban.
Ezeket az adatokat azonban sok tényező torzíthatta – írta reggeli jegyzetében Jim Reid, a Deutsche Bank fő hitelstratégája. A bank elemzése szerint a oldaláról is inkább inflációs jelzést ad, hogy a szándékos munkahelyelhagyások aránya az Egyesült Államokban elérte a járvány előtti szintet, ami a munkavállalók erős alkupozícióit jelzi.
A nyersanyagárak emelkedése egyébként kedden folytatódott. A cukor és a nikkelárak két hónapos csúcsot értek el, a fűtőolaj ára öt hónapos csúcs közelében mozgott, a vasérc és az acél árai pedig rekordot ütöttek.
