Jócskán felduzzadt a kiadási oldal

C saládok támogatására 483 milliárddal, lakásáfa-csökkentésre 170 milliárddal, nyugellátásokra 255 milliárddal, egészségügyre pedig 769 milliárddal többet szán 2022-ben a kormány, mint az idei évben – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, miután benyújtotta a parlamentnek a jövő évi büdzsé tervezetét. A tárcavezető hozzátette: ez Magyarország újraindításának költségvetése lesz: jövőre összesen 7308 milliárdot biztosít a kormány az ezt segítő célokra. Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy ez a modern Magyarország legnagyobb gazdasági programja. A törvényjavaslatból kiderül: felhalmozási kiadásokra összesen 6154 milliárd forintot tervezett be a kormány, az uniós kiadások értéke jövőre eléri a 3 ezermilliárd forintot. Az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap 2022-ben 3620 milliárd, a beruházási alap pedig 550 milliárd forintot tartalmaz. Az orvosok béremelése 468 milliárd forintba kerül a költségvetésnek, a lakástámogatások összege pedig eléri a 358 milliárd forintot.

A pénzügyminiszter ismertetése szerint a költségvetés összeállításakor jövőre 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel és 5,9 százalékos hiánycéllal számolt a kabinet. Ezzel – mutatott rá Varga Mihály – Magyarország visszaállhat arra a pályára, amely a koronavírus-járványt megelőzően jellemezte. A dinamikus növekedésnek köszönhetően az adósságráta a tavalyi 80,4 százalékról jövő év végére 79,3 százalékra csökken. Az infláció 3 százalék lehet, a kockázatok kezelésére pedig 233 milliárd forint tartalékot képeztek.

Magyarország csatlakozik a globális trendhez, amikor a büdzsé kiadási oldalát és összességében az állam gazdasági szerepvállalását növeli. A járványok kora mellett a nagyobb költségvetések időszaka következhet – mondta a Világgazdaságnak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. A jövő évi büdzsé számaiból ugyanis kiderül, hogy a kiadási oldal hatalmasra duzzad 2022-ben, a 28 ezer 500 milliárd azt is jelenti, hogy három év leforgása alatt mintegy 40 százalékkal lett magasabb. Érdemes szemügyre venni, hogy hasonló méretű növekedés a költségvetésben korábban tíz év alatt következett be.

A gazdaság újraindulási potenciálja magas, a korlátozások nélkül működő ágazatok közül sok már most elérte a korábbi szintjét. Viszont egy expanzív költségvetési politika, egy felpattanóban lévő gazdaság és egy laza monetáris politika magában rejti a túlfűtöttség veszélyét – mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. A szakember arra reagált, hogy múlt héten megjelent véleményében a Költségvetési Tanács már a gazdaság túlfűtöttségére figyelmeztette a kormányt. Az elemző hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Bank kötvényvásárlásai szintén támogatják ezt a folyamatot. Hasonlóan vélekedett Pásztor Szabolcs, aki szerint, ha a kényszermegtakarításokból származó többletforrások egyszerre szabadulnak rá a piacokra, emellett a gazdaság megsegítésére rendelkezésre álló források koncentráltan jelennek meg, a túlfűtöttség valós félelem. Az Oeconomus elemzője azonban jelezte: a gazdasági hatások a koronavírus-járvány lecsengése után is érezhetők lesznek, bizonyos szektoroknak évek kellenek a teljes helyreálláshoz. Ráadásul a járvány alatt vélhetően tudatosabbá váló fogyasztók kisebb valószínűséggel költik el a felhalmozott megtakarításaik döntő részét – tette hozzá.

Varga Mihály a laza fiskális politikát érő kritikára úgy reagált, hogy Magyarországnak ki kell használnia az uniós szabályok felfüggesztéséből adódó mozgásteret. Regős Gábor szerint abból a szempontból indokolt lehet az élénkítés, hogy ne térjünk vissza egyik évről a másikra a korábbi, 2 százalékos hiányhoz, bár azt is hozzátette, hogy egy 4-5 százalékos deficit egy magasabb tartalékkal némileg célszerűbb lenne. Ebben az esetben pedig meglenne a kormány lehetősége arra, hogy ha nem szükséges, ne költse el a tartalékot, tehát az államadósság még kedvezőbben alakulhatna – mutatott rá a Századvég elemzője.